2017. augusztus 23., szerda

Téglaburkolat a töméspadló helyett

A pincét és a présházat egy állandóan toldozott-foldozott töméspadló borította, ami nagyon poros volt, egyenetlen és a rágcsálók állandóan feltúrták. Mindenképpen szerettem volna valami szebbet, jobbat. Sikerült hozzájutnom kisméretű, bontott téglákhoz. Az egyik ismerőst megkértem, hogy segítsen elhozni traktorral. Nem egyszer fogtuk meg a téglákat, mire a helyükre kerültek...

A töméspadlót felszedni nem volt könnyű, mert iszonyatosan megtömörített agyag volt. Teljesen sima felületet lehetetlen volt készíteni, a téglákat pedig bele kellett ültetni valami puhább anyagba. Kőzuzalékot nem akartam hozatni, mert sokkal többe került volna a szállítása, mint az anyag és ilyen helyre nem nagyon vállal fuvart senki.

A felszedett agyag viszont rendelkezésre állt, rostán áttörtük és azt terítettük el a téglák alá. A falak tövében perlitbetonnal öntöttük ki a rést, hogy megtartsa a téglákat és ne mozduljanak el. Mivel nincs annyi beton, hogy elzárja a víz és a levegő útját, problémát nem jelenthet a fal szempontjából. A felesleges földet a pince utcafronti homlokzata elé deponáltam, feltöltést képezve.

Bizonyára szebb lett volna gyönyörű padlástéglákkal burkolni, de a környéken nem lehetett hozzájutni, mert minden bontott téglát felvásárol néhány vállalkozó, hogy felszeletelje őket díszburkolatnak és horror áron értékesítse. 100 km távolságokból pedig olyan költsége lett volna, amit nem engedhetek meg magamnak.





















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése