2014. február 4., kedd

Nagy Márton: januártól akár földvásárlásra is fordítható a növekedési hitelprogram

    Lajosmizse, 2014. február 4., kedd (MTI) – Januártól az őstermelők és családi gazdálkodók is részt vehetnek a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjában, amelynek új feltételei akár a földvásárlást is lehetővé teszik - jelentette ki a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara keddi gazdasági évnyitóján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója.


    Nagy Márton az eseményen kiemelte: tavaly nyáron a program első lépcsőjében mindössze 4 hónap alatt a magyarországi kis- és középvállalkozások hitelállományának mintegy 20 százalékát kitevő, 701 milliárd forint került a gazdaságba.     A második, 2013. október 1-től indult és ez év végéig tartó szakaszban 15 hónap alatt 2000 milliárd forintot szán hasonló célokra az MNB, tehát nem kell attól tartani, hogy a pénz elfogy – fogalmazott. 
    Az idei változások között említette, hogy 3-ról 10 milliárdra növelték a felvehető összeget, amely akár uniós támogatást elnyert fejlesztések megvalósítását is segítheti.     Az MTI kérdésére válaszolva Nagy Márton úgy fogalmazott: a magánszektor versenyképességét javító második hitelprogram új szemléletet tükröz. Így jóval több „gondolkodási időt” hagy a lehetőséggel élni kívánóknak és az első keret volumenéhez hasonló igény ebben a konstrukcióban magasabb növekedési hatást generál.
    Az igazgató arról is beszélt: az új nemzeti bank nagy hangsúlyt fektet a társadalmi felelősségvállalásra, az e célra szánt forrásokat pedig a fogyasztókat megkárosító, szabálytalanul működő bankoktól beszedett bírságokból teremti elő.
    Jelezte, a tervek szerint több, értéket teremtő és őrző intézménnyel is stratégiai megállapodást köt az MNB. Ide sorolta az első a duális képzésben élenjáró Kecskeméti Főiskolát, amellyel kedden, Lajosmizsén írták alá az együttműködésről szóló nyilatkozatot.     Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt: „a gazdaság számára választások idején a legnagyobb veszélyt a politikai ígéret jelenti, különösen akkor, ha azt betartják”.
    Felidézte: az elmúlt háromnegyed évben a magyar gazdaság meredekebben nőtt a németnél, és ez a folyamat az előrejelzések szerint a következő félévben is folytatódik. Közölte: az elmúlt 4 évben végrehajtott strukturális reformok szükségszerűek voltak, de visszafogták a vállalkozások teljesítményét. "Nyakunkon van a holnapután, ezért nagyon fontos a kutatás-fejlesztési innováció hatékonyabbá tétele, hiszen jelenleg ebben vagyunk talán a leggyengébbek" – húzta alá az elnök.    
    Rausch Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntőjében kijelentette: Magyarország nem használta fel jól az előző uniós fejlesztési időszak forrásait. "Könnyen jött, talált pénzként tekintettünk erre a keretre, miközben európai riválisaink jót mosolyogtak azon, hogy mi szökőkutakat és főtereket újítottunk fel gazdaságfejlesztés helyett" - állította. Tájékoztatása szerint 2014 és 2020 között 36 milliárd forint EU támogatás áll rendelkezésére a megyének.
    Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere rámutatott: a nagyvárosok közül egyedül Kecskeméten 1,6 százalékos az iparűzési adó. E mérték fenntartása mellett a következő időszakban is elkötelezett az önkormányzat – húzta alá hozzátéve: további nagy logisztikai, turisztikai és ipari termelő beruházások letelepítését tervezik a megyeszékhelyen. 

hbj \ gte

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése