2014. január 24., péntek

VM: a mangalicatenyésztés a sertésstratégia fontos eleme

    Budapest, 2014. január 24., péntek (MTI) - A mangalica az országimázs része, és tenyésztése fontos eleme a sertésstratégiának, a kormány pedig kiemelten foglalkozik az őshonos állatfajták és azok genetikai állományának megőrzésével - mondta Feldman Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők első találkozóján pénteken Budapesten.

Fotó: Wikipedia

    A VM tájékoztatása szerint a helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a mangalicatartók számára a génmegőrzési tevékenység támogatására az elmúlt három évben összesen 400 millió forintot fizetett ki a tárca, és további 130 millió forintot biztosít tenyésztési célprogramok megvalósítására. A mangalica eredetigazolási és minőségbiztosítási programra, valamint a mangalicatermékek fejlesztésének és népszerűsítésének támogatására a szaktárca szerződést kötött a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével - tette hozzá Feldman Zsolt. 
    A helyettes államtitkár megerősítette, a kormány minden támogatást megad a Kárpát-medencei gazdaszervezetek összefogásához, kapcsolatrendszerük, közös tudásbázisuk fejlesztéséhez. 
    Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy a "fair trade" mozgalommá alakult mangalicatenyésztésben már sikerült összhangba hozni a legkisebb állattartók és a nagy tenyésztők érdekeit. Elsődleges cél, hogy a mangalica továbbra is magyar termékként jelenjen meg a nemzetközi piacokon - szögezte le. 
    A most létrejött Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők Tagozatának alapító tagjai vállalták, hogy a következőkben évente megszervezik a Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők Találkozóját.

gcv \ guz \ gte

Forrást csoportosítanak a falugazdász-hálózat finanszírozására

    Budapest, 2014. január 24., péntek (MTI) - A falugazdász-hálózat finanszírozására 1,652 milliárd forintot csoportosít át a kormány a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) költségvetésének terhére a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) javára.

    A kormányhatározat a legfrissebb, pénteken megjelent Magyar Közlönyben olvasható.
    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) került január 1-jétől a kormányhivataloktól a falugazdász-hálózat működtetése, a finanszírozási forrás-átcsoportosítás ezzel függhet össze. Győrffy Balázs, a NAK elnöke korábban elmondta: a 467 tagot számláló szervezet a NAK 202 fős kamarai tanácsadói testületével kiegészülve egységes hálózatként működik tovább. Ez lehetővé teszi az eddigieknél hatékonyabb, egységes gazdatámogató rendszer kiépítését. Az új rendszer működése a számítások szerint évente 8 milliárd forintba kerül majd, ami mintegy 1 milliárd forintos megtakarítás a korábbi költségekhez képest.

gcv \ gte

Tejüzemet avattak Mórichidán

    Mórichida, 2014. január 24., péntek (MTI) – Mintegy 150 millió forintból megépült tejüzemet avatott pénteken a Győr-Moson-Sopron megyei Mórichidán a Mórich Kft.; az üzem egyik feladata a társaság saját tejtermelésének feldolgozása, de a későbbiekben azzal is számolnak, hogy a környékbeli termelőktől vásárolnak fel alapanyagot.

Fotó: kisalfold.hu

    Kovács Tibor, tulajdonos-ügyvezető az MTI-nek elmondta: 210 tejelő szarvasmarhájuk tavaly 1,45 millió liter tejet adott, ennek zömét az óvári tejfeldolgozónak adták le. A most megépített, 300 négyzetméteres üzemben pasztőrözött tejet, natúr és ízesített joghurtot, tejfölt, túrót, lágysajtokat és vajat állítanak majd elő.
    Hozzátette: a 60 millió forinttal uniós forrásból támogatott projekt része volt az üzemépület felhúzása és a gépek beszerzése mellett egy, az energiaszükséglet kétharmadát fedező napelem-rendszer beszerzése.
    Tájékoztatása szerint jelenleg öt ember dolgozik az üzemben, de a termelés felfutásával húszfős létszámot terveznek.
    A 2000-ben alakult Mórich Kft. forgalma tavaly mintegy 250 millió forint volt, ezt szeretnék egy éven belül megduplázni – mondta el a tulajdonos-ügyvezető.

bly \ gry

Magyarország felvételét kéri a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség tagjai közé

    Budapest, 2014. január 24., péntek (MTI) - Magyarország csatlakozni szándékozó, megfigyelő státusú meghívottként vett részt a megújuló energia nemzetközi érdekérvényesítő szervezete, az IRENA (Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség) éves közgyűlésén az Egyesült Arab Emirátusok (EAE) fővárosában, Abu Dhabiban - tájékoztatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteken az MTI-t.


    A tárca közleménye szerint az IRENA célja a tudásmegosztás mellett a beruházások, a legújabb technológiák és innovációk áramlásának elősegítése. A szervezet 124 tagországa mellé több mint 40 ország csatlakozása van folyamatban.
    A Magyarországot képviselő Hizó Ferenc klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár tájékoztatta Magyarország IRENA-hoz való csatlakozási szándékáról Sultan Ahmed Al Jaber államminisztert és Fred Moavenzadeh-t, a Masdar Intézet elnökét. Az államminiszter üdvözölte Magyarország csatlakozási szándékát és felajánlotta, hogy tíz kiemelkedően tehetséges magyar diák teljes körű ösztöndíjasként vehessen részt mesterképzésen a Masdar Institute of Science and Technology-nál - tájékoztatott a tárca.
    A január 18-19-én megtartott közgyűlésen bemutatták a REMAP 2030 című tervet, amely szerint a következő 16 évben megduplázódhat a megújuló energiaforrások részaránya a világ energiatermelésében. Ezzel együtt tovább nőhet az ágazatban foglalkoztatottak száma, ami jelenleg 5,7 millió. Adnan K. Zamin, az IRENA főigazgatója szerint a mostanihoz hasonló horderejű átalakulásra még nem volt példa a globális energiarendszerben - közölte az NFM.
    A helyettes államtitkár Abdullah bin Zayed Al Nahyan sejkkel, az Egyesült Arab Emirátusok külügyminiszterével és Thani Al-Zeyoudi nagykövettel, az EAE külügyminisztériuma energiáért és klímaváltozásért felelős igazgatójával is megbeszélést folytatott. Az egyeztetésen a két ország képviselői kölcsönösen biztosították egymást a technológiai- és tudástranszfer, valamint a zöldgazdasági beruházások területén való együttműködésről.
    Az IRENA közgyűléséhez előadásokkal, kiállításokkal, panelbeszélgetésekkel kapcsolódott a Közel-Kelet legnagyobb fenntartható fejlődési témájú programja, az Abu Dhabi-i Fenntarthatósági Hét. Az eseménysor keretében a helyettes államtitkár miniszteri kerekasztal-megbeszélésen vett részt, egyeztetett a megújulóenergia-beruházások és a nemzetközi geotermikus fejlesztések tapasztalatairól - áll a közleményben.

gká \ gry

KSH: csökkent a mezőgazdasággal foglalkozók száma az elmúlt három évben

    Budapest, 2014. január 24., péntek (MTI) - A gazdaságszerkezeti összeírás előzetes adatai szerint 2013-ban 8442 gazdasági szervezet és mintegy 485 ezer egyéni gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet, a szervezetek száma 2, az egyéni gazdaságoké 15 százalékkal csökkent az előző, 2010-es összeírás óta.

Fotó: VZ/Önfenntartás blog

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közölt elemzés szerint a gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe 2013-ban 308, az egyéni gazdaságoké 5,4 hektár volt, előbbi 5 százalékkal csökkent, utóbbi 17 százalékkal nőtt 2010-hez képest.
    A gazdasági szervezetek 71, az egyéni gazdaságok 57 százaléka használt szántóterületet 2013-ban. A gazdasági szervezetek 3 százaléka, az egyéni gazdaságok kétharmada 1 hektárnál kisebb mezőgazdasági területet használ, előbbieknél a legtöbben 20–50 hektár közötti földön gazdálkodtak, utóbbiaknál az 1 hektár alatti területet megművelők voltak a legtöbben. 
    A 300 hektárt meghaladó gazdaságok adták az összes szervezet negyedét, és a szervezetekhez tartozó föld 84 százalékát művelik. Az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének 76 százalékát a 10–300 hektárt művelő gazdák használták.
    Állattartással közel 2200 gazdasági szervezet és mintegy 312 ezer egyéni gazdálkodó foglalkozott az összeírás adatai szerint. Az állattartó gazdasági szervezetek száma lényegében nem változott, az egyéni gazdaságoké 18 százalékkal csökkent 2010-hez képest.
    A gazdasági szervezetek 48 százaléka kizárólag növénytermesztéssel, 6 százaléka állattartással foglalkozik, a vegyes gazdaságok aránya 46 százalék. A növénytermesztők aránya a vegyes gazdálkodást folytatók javára mérséklődött. 
    A kizárólag növénytermesztést folytató egyéni gazdaságok aránya 52, az állattartóké 21 százalék volt 2013. június 1-jén. Vegyes gazdaság volt az egyéni gazdaságok 27 százaléka, a KSH adatai szerint főként a növénytermesztők súlya emelkedett 2010 óta.
    A gazdasági szervezetek több mint 78 ezer állandó és közel 38 ezer időszaki alkalmazottat jelentettek. Előbbiek száma alig maradt el a 2010. évitől, utóbbiaké azonban 36 százalékkal magasabb annál. 
    Az egyéni gazdaságok közel 12 ezer állandó és 86 ezer időszaki alkalmazottat foglalkoztattak, ami jelentős bővülés 2010-hez képest. Emellett az egyéni gazdaságokban mintegy 987 ezer családtag végzett több-kevesebb nem fizetett mezőgazdasági tevékenységet, ami 2010-hez viszonyítva 8 százalékos csökkenés.
    A gazdálkodók 31 százaléka volt 65 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya csupán 6,1 százalékot ért az összeírás idején.
    2013-ban a gazdálkodók közel 3 százaléka felsőfokú, több mint 7 százaléka középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezett, azonban a döntő többség (közel négyötödük) továbbra is csak gyakorlati tapasztalatára támaszkodik - állapítja meg a KSH elemzése.
    A 2013. évi gazdaságszerkezeti összeírás teljes és végleges adatállományára alapozott eredményeit a KSH az év második felében teszi közzé, részletes adattáblákban.

gtr \ gte

2014. január 23., csütörtök

Czerván György: a sertés ágazati programra az idén is 1,6 milliárd forint jut

    Budapest, 2014. január 23., csütörtök (MTI) - A sertés ágazati programra az idén is 1,6 milliárd forint jut, csakúgy, mint a múlt évben - közölte Czerván György csütörtökön a VII. Budapesti Mangalica Fesztivál beharangozó sajtótájékoztatóján.


    A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkár jelezte: az a cél, hogy a mostani, 3 millió körüli sertésállományt hat év alatt meg lehessen duplázni. Többek között ezt, az ágazati gazdálkodás fehérítését, és így az állomány növelését célozta az élősertés és a hasított félsertés általános forgalmi adójának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentése is január 1-jétől - tette hozzá.
    A stratégia elemei közül Czerván György kiemelte a sertéshús-termékek piacra jutásának támogatását, a belföldi genetikai alapok fejlesztését, a minőségbiztosítási rendszerek, valamint marketingprogramok kidolgozását. Jelezte, hogy a stratégiának része a mangalicatenyésztés feltételeinek javítása is.
    Jelezte: a múlt évben stratégia megállapodást kötött a VM a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével a mangalicából készült termékek minél szélesebb körben való népszerűsítésére, valamint a mangalica eredetigazolási, minőségbiztosítási programjának kifejlesztésére. Erre a múlt évben a szaktárca 110 millió forintot biztosított. Az egyesület számára az idén a tavalyihoz hasonló nagyságrendű finanszírozást ad a minisztérium.
    Az államtitkár elmondta, hogy a mangalicatenyésztők egyéb forrásokkal is számolhatnak. Példaként hozta a vidékfejlesztési források közül a védett, őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzését. E jogcímen összesen három év alatt a mangalica sertésfajta támogatására 530 millió forintot fizettek ki. Emellett az állattartótelepek korszerűsítésének támogatására is lehetett pályázni. A legutóbb meghirdetett 35 milliárd forintos forrást teljes egészében lehívták a gazdák. A mangalicatartók erre a forrásra szintén pályázhattak.
    Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke az MTI-nek elmondta: az egyesület 170 tagot számlál, akik összesen 8000 kocát és évi mintegy 50-60 ezer mangalica hízósertést tartanak. Ez a magyar sertésállomány mintegy 2 százaléka. 
    Az elnök utalt arra, hogy a tenyésztők sok állatot értékesítenek háztól, a mangalica a házivágás és az otthoni termékgyártás meghatározó állatfajtája. A vágóhidakra mintegy 20 ezer állat jut el, a húsukból készült termékek 75-80  százalékát külföldön adják el. A mangalicatenyésztésből származó összes árbevételt Tóth Péter évente mintegy 6 milliárd forintra becsülte.
    A VII. Budapesti Mangalica Fesztivált február 7-9.között rendezik a fővárosban, a Szabadság téren. A rendezvényre a belépés igyenes.

gcv \ gtr

Megkezdődött a területalapú támogatások második részletének utalása

    Tápiószentmárton, 2014. január 23., csütörtök (MTI) - Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csütörtökön elindította a 2013-as területalapú támogatások második részletének utalását, aminek során mintegy 170 ezer gazda összesen 170 milliárd forinthoz jut.

Fotó: VZ/Önfenntartás blog

    Ez 35 ezer forint hektáronkénti támogatást jelent. Az első részlet kifizetése tavaly októberben indult, és 34 ezer forint volt - mondta az esemény tápiószentmártoni sajtótájékoztatóján a tárcavezető. Közölte azt is, hogy mivel az uniós pénzügyi ciklus a végéhez érkezett, "a kasszában visszamaradt pénzeket" is át fogják utalni, ez nagyjából 30-50 forint lesz hektáronként.
    A miniszter elmondta, hogy a biztonságos átutalások érdekében csomagokban történik a kifizetés, csütörtökkel kezdődően három hét alatt. "A mai napon 51 ezer ügyfélnek több mint 30 milliárd forint értékben zajlik le a kifizetés" - jelentette ki.     Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy 2013-ban az ország gazdasági növekedését a mezőgazdaság alapozta meg. A kivitel megközelítette a tavalyelőtti rekordot, mintegy 8,1 milliárd eurót. A kibocsátás 4,2 százalékkal emelkedve 2265 milliárd forintot ért el, 2012-ben még 2173 milliárd forint volt.     Az uniós közös agrárpolitikai vitákra utalva hangsúlyozta, hogy eredményesen zárultak a tárgyalások, Magyarországnak 20 százalékkal több támogatás jut, összesen 12,3 milliárd euró. "A következő hét évben 500 milliárd forinttal tudunk többet fordítani vidékfejlesztésre és agrártámogatásokra" - mondta.     Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára jelezte: az idei évvel ugyan már kezdődik az új uniós pénzügyi időszak, de a Közös Agrárpolitikában 2014 még átmeneti év lesz. Minden olyan támogatás megmarad, amely 2013-ban is működött. Így megmarad 2021-ig az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer (SASP) - várható összege 227 euró lesz hektáronként -, továbbá a különleges támogatások és a szerkezetátalakítási támogatások. Lehetőség lesz a kisgazdaságok egyszerűsített átalánytámogatási rendszerének alkalmazására is a kormány döntése értelmében.     Az államtitkár megjegyezte, hogy a nemzeti támogatásokat szintén emelni tudják a 2014-es költségvetésben.     Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke beszámolt arról, hogy több kifizetés is folyamatban van. A területalapú támogatáshoz kapcsolódva három jogcímet emelt ki, amelyek kifizetése tavaly év végén indult el és most folytatódik. Ilyen az agrár-környezetgazdálkodási program, a kedvezőtlen adottságú területek támogatása, valamint a Natura2000 program, ahol a jövő héten indulnak a kifizetések.

hda \ guz \ gtr

2014. január 22., szerda

A család intézményét népszerűsítő pályázatokat hirdetett meg az Emmi

    Budapest, 2014. január 22., szerda (MTI) - A család intézményét népszerűsítő pályázatokat hirdetett meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkársága szerdán.

    A kiírásokat ismertető sajtótájékoztatón Soltész Miklós államtitkár elmondta, a két pályázatot az ENSZ családok évének 20. évfordulóján hirdették meg, és az a céljuk, hogy különböző rendezvényeken vagy a médiában bemutassák, népszerűsítsék a családi életformát.
    Közölte, az egyik pályázatra azok a magyar - köztük külhoni - állampolgárok jelentkezhetnek, akik "az irodalom vagy a fotóművészet eszközeivel" próbálnak meg "családi sikertörténeteket" bemutatni, köztük hétköznapiakat és nem hétköznapiakat is.
    A felhívásban azt írták, Magyarország fejlődése, teljesítménye nagyban függ a magyar családok sikerességétől, ezért fontosnak tartják, hogy minél több követendő példát ismertessenek. Ezen a pályázaton összesen 4 millió forintot osztanak ki.
    A másik, a családbarát közgondolkodás népszerűsítésére kiírt pályázatra civil és egyházi szervezeteket, köztük plébániákat, gyülekezeteket, valamint médiatartalom-szolgáltatókat, sajtótermék-kiadókat várnak, akik azt vállalják, hogy közösségi, kommunikációs vagy képzési programokon keresztül mutatják be a család értékeit, a generációk közötti együttműködést, vagy párkapcsolati kérdésekkel foglalkoznak. A pályázat keretösszege 56 millió forint, a pályázatonként elnyerhető legmagasabb összeg pedig 800 ezer forint.
    Az első pályázatra február 22-ig, a másodikra február 24-ig lehet jelentkezni az interneten; a kiírások a tárca háttérintézménye, a Nemzeti Család és Szociálpolitika Intézet www.ncsszi.hu honlapján érhetők el szerdától.
    A sajtótájékoztatón megszólaltak a pályázatok elbírálásában részt vevő családszervezetek, valamint újságok, internetes oldalak képviselői is, akik arról beszéltek, nekik is komoly kihívást jelent a hétköznapi családi értékek bemutatása, ezért nagy várakozással tekintenek az alkotásokra.
    Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke azt mondta, a "siker a családban" nagyon nehezen fogható meg, és pénzben sem mérhető. Úgy látja, siker az is, ha sikerül egészségben, tisztességben felnevelni a gyerekeket, szakmát adni a kezükbe, és siker lehet, ha nehéz körülmények közül induló családok fel tudják építeni az életüket, vagy az, ha több generáció tud együtt élni.
    Szám Katalin, a Képmás főszerkesztője arról beszélt, lapjuk létrehozásának is az volt az egyik legfontosabb célja, hogy a család a médiában követendő, pozitív mintaként jelenjen meg. Szavai szerint ugyanakkor nagyon nehéz a családi életet a médiában úgy megjeleníteni, hogy az "ne egy idillikus, rózsaszín kép" legyen, ami ugyan nagyon vonzó lehet, de a sajtóban mégsem jelent túl izgalmas témát.
    Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz főszerkesztő-helyettese azt mondta, ők közéleti lapként inkább csak a vészharangot szokták kongatni a demográfiai válsággal, a csökkenő gyerekszámmal kapcsolatban, de szeretnék, ha a kiutat keresőket is be tudnák mutatni.
    Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének az elnöke azt mondta, a magyar család fogalma nem szűnik meg Magyarország határán, és a magyar kormány családpolitikai szemlélete a határon túli magyar közösségekre is hatással van.

bvz \ bhi

Év végére teljes lesz a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a fővárosban

    Budapest, 2014. január 22., szerda (MTI) - Több mint 5 milliárd forintos költséggel, ebből 4,8 milliárd forint uniós támogatással ez év végére teljes lesz a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés Budapesten - mondta György István főpolgármester-helyettes szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

    Elmondta: a gyűjtőszigetek száma 930-ról 665-re csökken, a továbbiakban itt csak az üveget gyűjtik.
    A háztartások egy kék fedelű gyűjtőedényt kapnak a papírnak, és egy sárga fedelűt a műanyag és fém hulladéknak. A szelektív gyűjtés nem kerül többe a háztartásoknak, mivel a főváros az így begyűjtött hulladék eladásából fedezi a többletköltséget - tette hozzá a főpolgármester-helyettes. A kalkulált bevétel mintegy 2 milliárd forint.
    A 200 ezer új gyűjtőpontnak eddig közel felét szerelték fel az új kukákkal, a munkát a családi házas övezetekben kezdték. Összesen 403 ezer új gyűjtőtartályt vásároltak, és folyamatban van a 60 speciális gyűjtőjármű beszerzése is.
    Tavaly szelektíven 4600 tonna papírt, illetve 2100 tonna műanyag és fém hulladékot gyűjtöttek be a fővárosban. A tervek között szerepel egy saját válogatómű megépítése, amely 10 milliárd forintba kerül, létrehozását az EU is támogatja - mondta György István. 
    A főpolgármester-helyettes kitért arra is, hogy jelenleg havonta egyszer ürítik a szelektív tartályokat, de ha ez kevés, akkor a későbbiekben áttérnek a gyakoribb ürítésre. A lakosság körében elterjedt, hogy a begyűjtő autók a szelektíven gyűjtött hulladékot összekeverik. Ez nem igaz, mivel külön tartályba kerül a kétféle hulladék - mondta György István.
    A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés marketingjére 700 millió forint támogatást adott az Európai Unió - mondta Szűcs Panni, a BVK Holding kommunikációs és pr-igazgatója, aki bemutatta a kampány arcait: Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszót és Kautzky Armand színészt.

ghg \ gpp \ gtr

KSH: nőtt a búza és a kukorica termésmennyisége tavaly

    Budapest, 2014. január 22., szerda (MTI) - Tavaly a búza termésmennyisége 25 százalékkal, a kukoricáé 41 százalékkal haladta meg a 2012. évit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Fotó: VZ/Önfenntartás blog

    A KSH közlése szerint a fontosabb őszi betakarítású növények termésmennyisége - a burgonya és a cukorrépa kivételével - magasabb volt 2013-ban az előző évinél.
    A kukorica 6 millió 725 ezer tonnás betakarított termésmennyisége ugyanakkor 7 százalékkal elmaradt a 2008-2012 közötti átlagtól.


    Búzából 2013-ban az egy évvel korábbinál 2 százalékkal nagyobb területről (1088 ezer hektár) 25 százalékkal több (5 millió tonna) termést takarítottak be, a termésátlag hektáronként 4630 kilogramm volt.


    Kukoricát 5 százalékkal több területről, 1 millió 254 ezer hektárról takarítottak be, mint 2012-ben. A 6 millió 725 ezer tonnás termés 41 százalékkal haladta meg az előző évit. A termésátlag 34 százalékkal nőtt, hektáronként 5360 kilogrammra. 
    A cukorrépa 18 ezer hektárnyi betakarított területe 6 százalékkal kevesebb, míg a 879 ezer tonnás termésmennyisége közel azonos volt a 2012. évihez hasonlítva. A hektáronkénti 49 940 kilogrammos termésátlag 6 százalékkal növekedett.


    Napraforgóból 3 százalékkal kevesebb területről, 594 ezer hektárról 1 millió 470 ezer tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal többet, mint 2012-ben. A hektáronkénti 2480 kilogrammos termésátlaga 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.


    A repce esetében a 2012. évinél 23 százalékkal nagyobb területen, 202 ezer hektáron 27 százalékkal több, 524 ezer tonna termett. A növény hektáronkénti 2590 kilogrammos termésátlaga 2013-ban 3 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
    A burgonya 20 ezer hektáros betakarított területe 21 százalékkal kisebb a 2012. évinél: összesen 443 ezer tonnát - 19 százalékkal kevesebb termést - takarítottak be.
    Lucernát 126 ezer hektárról takarítottak be, ami 5 százalékkal kisebb, mint 2012-ben. A növény termésmennyisége azonban 21 százalékkal magasabb volt 2013-ban, mint egy évvel korábban, összesen 561 ezer tonna termett. A hektáronként 4430 kilogrammos termésátlag 27 százalékkal haladta meg az előző évit.

hvk \ gpp \ gkv

2014. január 21., kedd

Visszaélést gyanít nemzeti parki földek bérbeadásánál az MSZP

    Budapest, 2014. január 21., kedd (MTI) - Az MSZP visszaéléseket gyanít a Hortobágyi és a Kőrös-Maros Nemzeti Park földjeinek bérbeadásánál.

Fotó: VZ/Önfenntartás blog

    Gőgös Zoltán, a szocialisták mezőgazdasági szakpolitikusa keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a hortobágyi földeket évtizedek óta használó berettyóújfalui gazdák keresték meg azzal, hogy a földbérletpályázat eredményeként számukra ismeretlenek nyerték el a település határában lévő földeket.
    Az MSZP-s képviselő a napokban erre hivatkozva felszólította a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy állítsa le a hortobágyi legelők bérbeadását. Véleménye szerint a pályázati kiírás nem veszi figyelembe a jelenlegi földhasználók érdekeit, nem ír elő például meglévő állattartást.
    Gőgös Zoltán elmondta, a Kőrös-Maros Nemzeti Park területén egy 300 hektáron legeltető gazdától úgy vettek el 120 hektár földet, hogy azon volt az itatóhelye. Egy évszázadok óta juhászattal foglalkozó családnak pedig egy általuk 52 éve használt állami földet kellett visszaadnia - folytatta, megjegyezve: korábbi földbérletpályázatokhoz hasonlóan most is előfordult, hogy nem helyben lakók nyertek a pályázaton, mivel a győzteseknek csak a bejelentett lakcíme van a pályázatban előírt távolságon belül.
    Kitért arra is, hogy a győztesek között van, aki a pályázati kiírással ellentétesen 300 hektárnál több földet nyert el.
    Véleménye szerint újabb "előre leszervezett földmutyiról" van szó, a pályáztatás pedig csak álca volt.
    Mint mondta, a szóban forgó földek gyenge minőségűek, legelők, amelyekért a nyerteseknek minimális bérleti díjat kell fizetniük, ugyanakkor - a környezetvédelmi előírások miatt - jelentős összegű európai uniós támogatásra számíthatnak. Eleshetnek viszont az újonnan bevezetett támogatástól azok, akik évtizedek óta támogatás nélkül használták a földeket.
    Gőgös Zoltán elmondta: szerdán találkozik a helyi gazdálkodókkal, majd elmegy a Hortobágyi Nemzeti Parkba, hogy megismerje a földbérletpályázatok elbírálásának szempontjait és a döntésben részt vevők kilétét.
    Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy az ügyészség korábban több, földügyben tett feljelentését azzal utasította el, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet munkatársai nem számítanak hivatalos személynek, így nem követhetnek el hivatali visszaélést. Ezzel szemben a hatósági jogokkal rendelkező nemzeti parkok dolgozói hivatalos személynek minősülnek - hívta fel a figyelmet.

bbd \ bhi

2014. január 20., hétfő

Rezsicsökkentés - Cséfalvay: hétszázmilliárd forint jut energiatakarékos beruházásokra 2020-ig

    Békéscsaba, 2014. január 20., hétfő (MTI) - Magyarország 700 milliárd forintot költhet energiahatékonysági beruházásokra 2014-2020 között, ami kétszerese a most záruló hétéves ciklusban rendelkezésre álló EU-támogatási keretösszegnek - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára hétfőn Békéscsabán, a rezsicsökkentésről rendezett lakossági fórum előtti sajtótájékoztatón.


    Cséfalvay Zoltán kiemelte: a véglegesítés előtt álló EU-költségvetésben a lakossági, az önkormányzati és a vállalkozói szféra beruházási végösszege a 700 milliárd forintot is meghaladhatja. 
    Az energiahatékonysági beruházások növelése Magyarországon kiemelt gazdasági cél, hiszen a fenntartható rezsicsökkentés egyik alappillérét jelentik - tette hozzá.
    EU-támogatásból és hazai forrásokból 2010 óta 270 ezer lakás és 55 ezer családi ház esetében valósult meg energiatakarékos beruházás - mondta.
    Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a lakossági energiaárak mérséklésének első és legfontosabb pillére a gáz- és a villamosenergia árak húsz százalékos csökkentése volt. Megjegyezte, hogy a csökkentés reálértéke alig változik, hiszen 2013. decemberben az infláció rekordalacsony volt, 0,4 százalék, egész évben 1,7 százalék.
    A magyar családok az eddigi intézkedésekkel 240 milliárd forintot takarítottak meg - emelte ki. Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentés alapját a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja és a szigorú költségvetési politika teremtette meg. 
    A kormánynak sikerült 2013-ra az államháztartási hiányt három százalék alá csökkenteni, mérsékelni a GDP-arányos adósságrátát, kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, törleszteni az IMF-hitelt és növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot - ismertette. 
    Hozzátette, hogy a rezsicsökkentést 2013-ban 2,5 millió ember támogatta aláírásával, a program sikere érdekében a kormány kiemelten fontos feladatként kezeli a lakossággal történő állandó konzultációt.  
    Vantara Gyula (Fidesz-KDNP), Békéscsaba polgármestere elmondta, hogy a Békés megyében élő embereket kiemelten érinti a rezsicsökkentés, hiszen a nyolcvanas években szinte valamennyi településen kiépült az akkor még olcsó gázszolgáltatás, a lakosság döntő hányada kizárólag gázenergiára állt át. 
    A magyarországi régiók közül Békés megyében és a dél-alföldi régióban a legmagasabb az egy főre jutó rezsiköltség. A KSH 2010-ben publikált régiókra bontott adatai szerint az egy lakosra jutó összeg a Dél-Alföldön évente 130-140 ezer forint, a költségek meghatározó hányadát adja a gáz- és a áramfogyasztás.

brg \ bri \ ppd \ gtr \ bpt

VM-rendelet a sertésállomány PRRS-fertőzöttségtől való mentesítéséről

    Budapest, 2014. január 20., hétfő (MTI) - Elkészült a vidékfejlesztési miniszter rendelete a magyar sertésállomány PRRS-fertőzöttségtől mentesítésének szabályairól, amelynek betartatása alapvető az ország fertőzöttség-mentes státuszának elérése érdekében - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium az MTI-t hétfőn. A rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben, és január 31-én hatályba lép.


    A szaktárca közleményében hangsúlyozza: amennyiben a PRRS-mentes státuszt az Európai Unió is elismeri, kelendőbbé válnak a külföldi piacon a magyar sertések, és Magyarországra már csak hasonlóképpen mentes állományból lehet majd élő állatokat, szaporító anyagokat szállítani.
    A sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától (PRRS) való mentesítés programját 2011-ben indította el az országos főállatorvos Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter döntése alapján, azzal a céllal, hogy a magyar sertéságazat versenyképessége növekedjen, jövedelmezőségi viszonyai stabilizálódjanak, és a fogyasztók asztalára biztonságos hústermékek kerüljenek. 
    A program első lépéseként felmérték a sertésállományok fertőzöttségét, majd a sertéstenyésztő és -tartó szervezetekkel egyeztetve elkészült a mentesítési terv. A rendelet a mentesítési program végrehajtását segíti. Részletezi a szükséges minősítő és ellenőrző vizsgálatokat, előírja, hogy mi a teendő, ha fertőzött egy állatállomány, valamint meghatározza az állattartók kötelezettségeit és az állategészségügyi szolgálat különböző szintjein - a hatósági állatorvos, járási hivatal, megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságok, valamint a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal által - hozandó intézkedéseket.   
    A szaktárca célja, hogy Magyarország teljes sertésállománya úgynevezett négyesmentes besorolást kapjon, vagyis mentes legyen az Aujeszky-betegségtől, a brucellózistól, a leptospirózistól és a PRRS-vírustól.

gcv \ guz \ gtr

Enyhe tél - Az időjárás kedvez a kártevőknek, figyelni kell a növényvédelemre

    Budapest, 2014. január 20., hétfő (MTI) - A mostani enyhe időjárás kedvez a kártevőknek, amelyeket a téli fagyok szoktak gyéríteni, ezért a növényvédelmi munkákra fokozottan figyelniük kell a gazdáknak - mondta a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke az MTI-nek hétfőn.


    Tarcali Gábor hozzátette, ha hidegebbre fordul az idő, és a hó is megérkezik Magyarországra a következő hetek még semlegesíthetik a káros hatást.  
    A szokásosnál melegebb időjárás miatt minden időszerű növényvédelmi munkát el kell végezniük a gazdáknak - mondta, példaként említette a téli lemosó permetezést a gyümölcsösökben. A mechanikai munkálatokat is érdemes elvégezni, mert a fás részek tisztításával is sok kártevő elpusztítható - tette hozzá.
    A szántóföldi növények közül az áttelelő gabonaféléknek még nyugalmi állapotban kellene lenniük, de a meleg miatt már megindult fejlődésük. Ezeknél a növényeknél egy hirtelen lehűlés fagykárt okozhat, ugyanakkor a meleg időben a növényi betegségek is fennmaradnak és fejlődnek a növényen, például olyan gombabetegség, mint a levélrozsda. A rozsda ellen  permetezéssel kell védekezni - mondta. 
    Felhívta a figyelmet arra is, hogy a csapadékhiány - a téli aszály - szintén stresszhelyzetet okoz a növényeknek, márpedig az ősszel és az idáig eltelt téli időszakban is a szokásosnál kevesebb csapadék hullott. A szárasság miatt is nagyobb a "kártevői nyomás" a növényen, a csapadékhiány gyengíti magát a növényt is, ami miatt könnyebben betegszik meg, a kártevők is nagyobb kárt tesznek benne. A növénytermesztés sikeressége nagyban függ a  növényvédelemtől  - hangsúlyozta Tarcali Gábor.
    Ismertetése szerint a növényvédelmi költségek átlagosan 25-30 százalékát érik el a növénytermesztés költségeinek, ezért fontos hogy a gazdálkodók a védekezésre szánt összeget a lehető leghatékonyabban használják fel.
    Az ültetvények védelmére fordított források nagysága a termesztési költségek 30-35 százalékát teszik ki. A szántóföldi növénytermesztés esetében pedig a növényvédelmi költségek a termelési költségek 15-20 százalékára rúgnak. Az ültetvények esetében az összes növényvédelmi költség mintegy 20 százalékát használják fel a tavaszi védekezés során, míg a gabonafélék esetében ez az arány 80 százalék körüli - mondta a szakember.

gcv \ gpp \ gte

Növekszik a hibrid technológia súlya és a BRIC országok jelentősége az autóiparban

    Budapest, 2014. január 20., hétfő (MTI) - A környezetkímélő és hatékonyságnövelő technológiai fejlesztési versenyből a plug-in hibrid autók kerülnek ki győztesként, a világ autógyártásában pedig egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) - állapítja meg a KPMG friss tanulmánya.


    A tanácsadó vállalat 28 ország kétszáz autóipari vezetőjének körében végzett felmérés alapján készített el a 2014-es "Strategies for a Fast-Evolving Market" című tanulmányát.
    A felmérésbe bevont szakemberek úgy látják, hogy manapság a hosszú élettartamú és alacsony fogyasztású járműveket igényli elsősorban a piac. A vásárlói preferenciák rangsorában magas helyet foglalnak el még a biztonsági innovációk is.
    Az Egyesült Államokban, Japánban, Európában, illetve a BRIC-országokban a felmérés szerint a plug-in járművek lehetnek a legkeresettebbek az elektromos autók közül. A szakemberek nagy jövőt jósolnak az üzemanyagcellás technológiának is, amelyet 69 százalékuk tekint a növekedés elengedhetetlen feltételének.
    A válaszadók 76 százaléka kulcsfontosságúnak tartja a belsőégésű motorok továbbfejlesztését és optimalizálását, miközben az akkumulátoros technológiáról csak a megkérdezettek 59 százaléka nyilatkozott így.
    A felmérésből kiderült, hogy míg az Egyesült Államok, az EU és Japán gyártói kétszer akkora valószínűséggel fektetnek be a belsőégésű motorok fejlesztésébe, addig a BRIC-országok sokkal jobban összpontosítanak majd az elektromos mobilitás különböző formáira, mint például a plug-in hibridekre és a tisztán akkumulátoros technológiákra.
    Az elektromos autók elterjedésének a töltőállomás-hálózat hiánya szab gátat, valamint az, hogy az akkumulátorok feltöltése harminc-negyvenszer hosszabb ideig tart, mint egy belsőégésű motoros jármű tankolása, és csak 20-30 százalékát lehet megtenni vele az egy tankolással megtehető útnak. A plug-in hibrid járművek ezeket a hátrányokat hidalják át a beépített benzinmotorral, miközben megtartják az elektromos hajtásláncnak azt az előnyét, hogy sebességváltó nélkül fokozatmentesen lehet a járművet gyorsítani.
    Magyarországon is a kiterjedt töltőállomás-hálózat hiánya akadályozza a plug-in járművek terjedését. Jelenleg mindössze 26 villanyautó töltőállomás működik az országban. A potenciális magyar vásárlók számára fontos döntési szempont még a telepek élettartama és a jármű ára is - idézte a tanulmány Agócs Gábort, a KPMG autóipari szektorért felelős partnerét.

edi \ kho

Nyitottak a környezetvédelemre a magyarok, mégsem zöld szemlélettel vásárolnak

    Budapest, 2014. január 20., hétfő (MTI) - A magyar lakosság 82,2 százaléka szívesebben választana környezetbarát csomagolásban kapható élelmiszereket, de tudatosan még nem keresi ezeket a csomagolásokat.


    A lakosság 67 százaléka szívesebben vásárolna környezetbarát csomagolásban kapható élelmiszert, ha ez nem befolyásolja a termék árát, további 15,2 százalék pedig akkor is, ha ez kicsivel drágábbá tenné az adott árucikket - derül ki a Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából a GfK Piackutató Intézet által végzett felmérésből.
    A tavaly decemberben készült országos, reprezentatív felmérés szerint 17,8 százalék azok aránya, akik számára közömbös, hogy egy élelmiszer környezetbarát csomagolásban kapható-e.
    A vásárlási szempontok között ugyanakkor az utolsó helyen szerepel a csomagolás környezetbarát volta, vagyis tudatosan még nem keresik a hazai fogyasztók a környezetvédő csomagolásokat - közölte a Tetra Pak hétfőn az MTI-vel.
    Arra a kérdésre, hogy melyik, folyékony élelmiszerekhez használt csomagolástípust lehet szelektíven gyűjteni, a válaszadók csaknem azonos arányban, 95,7, 95,7 és 93,3 százalékban nevezték meg a PET, az üveg és a fém anyagú csomagolást. Több mint 10 százalékkal kevesebben, a válaszadók 81,6 százaléka vélte úgy, hogy a tej, gyümölcslé, illetve más élelmiszerek csomagolásaként használt italos kartondoboz is szelektíven gyűjthető és újrahasznosítható.
    Magyarországon összesen 1,9 millió italos kartondobozt vásárolnak naponta. Négy év alatt csaknem megduplázódott a szelektíven gyűjtött italos kartondobozok mennyisége, de a csomagolóanyagnak így is csak körülbelül 21 százalékát gyűjtik vissza szelektíven a fogyasztók.

gká \ egr \ gry

2014. január 19., vasárnap

Hugh Fearnley-Whittingstallról, a River Cottage alapítójáról, aki kampányával megváltoztatta az európai Közös Halászati Politikát

Január elsejétől lépett életbe az a határozat, amelyért Hugh Fearnley-Whittingstall, a River Cottage alapítója évek óta küzd: az Európai Parlament új törvényt fogadott el a közösségi halászatról, amely fenntarthatóbb megoldásokra kötelezi a halászokat.


Hugh kampánya három évvel ezelőtt kezdődött. Célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a feleslegesen kihalászott, majd élettelenül visszadobott halakra. Ezek az állatok gyakran véletlenül kerülnek a hálóba, mégis a teljes európai halászat akár 50%-át is kiteheti mennyiségük.  A felhíváshoz 2011-ben a híres tévés műsort is forgatott „Én a halakkal vagyok” címmel, és útjára indított egy, az Európai Uniónak szóló petíciót is, amelyet napjainkig több mint 870 ezren írták alá. A kampány mellé számos ismert séf – mint például Jamie Oliver, Gordon Ramsay és Heston Blumenthal – és politikusok is odaálltak, miközben Hugh gyakran a tengerpartokon tartott lelkesítő beszédeket, vagy hirtelenjében felállított mobilkonyhákban mutatta meg, hogyan használhatók fel gazdaságosan a kifogott halak.
Az évek óta tartó harc és hatalmas társadalmi nyomás 2013 végén eredményt hozott: Hugh büszkén jelentette be weboldalán, hogy megszületett az új törvény a Közös Halászati Politikáról. Ez a törvény már kimondja, hogy a feleslegesen kihalászott, már elpusztult halakat visszadobni a vízbe szigorúan tilos, hiszen abszolút felhasználhatók.

Hugh Fearnley-Whittingstall első, a halászatról és halakról forgatott sorozatát 2011-ben a Spektrum mutatta be Magyarországon elsőként. A sorozat második, 2013-ban készült évadában Hugh világkörüli útra indult, hogy megvizsgálja az óceánokat is. Kiderül: további radikális változásokra van szükség a Föld halállományának védelmében. A „River Cottage - Én a halakkal vagyok - Mentsük meg a tengereket!” című sorozatot január 18-tól, hétvégente 12 órától sugározza a Spektrum.




Bevallásos alapon kell majd adózni az otthoni pálinkafőzésért Romániában

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
    Bukarest, 2014. január 19., vasárnap (MTI) - Bevallásos alapon kell majd az otthoni pálinkafőzés nyomán jövedéki adót fizetni Romániában, mivel a bukaresti kormány azt tervezi, hogy beszünteti a lepárló berendezések hatósági zárolásának gyakorlatát - közölte vasárnap a Mediafax hírügynökség.


    Romániában idén harmadával magasabb a pálinkaadó mint tavaly, miután az általános szeszadó a 750-ről 1000 euróra nőtt hektoliterenként, így a házipálinka (tiszta alkoholra számított) kedvezményes adója is 375-ről 500 euróra emelkedett hektoliterenként. A román törvények szerint 50 liter tiszta alkoholt tartalmazó mennyiség alatt az általános szeszadó felét kell a saját használatra előállított gyümölcspárlat után befizetni.
    Jelenleg a gazdáknak írásban kell bejelentenie a pálinkafőzést a területi vámhatóságnál, a vámosnak pedig kétszer kell kiszállnia a helyszínre: először azért, hogy levegye a lepárló berendezésre helyezett hatósági zárat, majd azért, hogy visszategye.
    A Mediafax által ismertetett tervezet szerint a zárolás helyett a gazdák bevallása alapján fogják kiszámítani és behajtani a pálinkaadót. A főzés után legkésőbb három munkanapon belül kell majd bejelenteni, hogy hány fokos, és milyen mennyiségű párlat készült. 
    Az ügymenet egyszerűsítésének szándékát azzal hozta összefüggésbe a román hírügynökség, hogy Romániában most zajlik a pénzügyi hivatalok, a pénzügyőrség és a vámhatóság összevonása egy egységes adóhatósággá, a folyamat pedig létszám-leépítéssel jár együtt.
    A saját használatra főzött 25 fokos cujka (egyszer égetett gyümölcspárlat) után literenként 5,6 lej (370 forintnyi), az 55 fokos erdélyi pálinka után pedig literenként csaknem 13 lej (860 forint) jövedéki adót kell fizetni Romániában.
    Romulus Dascalu, a szeszesital-gyártókat és forgalmazókat tömörítő Garant munkáltatói közösség elnöke egy korábbi nyilatkozatában úgy vélekedett: az alkoholtermékek 70-80 százalékának adásvétele illegálisan, vagyis jövedéki adó befizetése nélkül történik Romániában.

hbl \ kpl

Fazekas: a borászat a magyar mezőgazdaság "ékköve"

    Ópusztaszer, 2014. január 19., vasárnap (MTI) – A magyar szőlészet és borászat mindig is a mezőgazdaság ékköve volt – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vasárnap Ópusztaszeren.

Fotó: VZ/Önfenntartás blog

    A borágazat 2012-ben 30 milliárd forinttal járult hozzá a mezőgazdaság teljesítményéhez, a tavalyi jobb termésnek köszönhetően az összeg 39 milliárd forintra nőtt - tette hozzá az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szervezett Bországgyűlés elnevezésű rendezvényen.
    Fazekas Sándor azt is hangsúlyozta, hogy az ágazatra épülő turizmus, vendéglátás és kereskedelem sokszorosára növeli a terület jelentőségét. Egyben felhívta a figyelmet arra: a számok mellett nem szabad elfelejteni mit jelent a szőlészet, borászat a táj vagy a foglalkoztatás szempontjából.
    A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban évente mintegy 2 milliárd forinttal, 8,5 milliárd forintra nő az ágazatnak jutó támogatás, amely ültetvénytelepítésre, gépberuházásra, valamint a piaci jelenlét erősítésére fordítható – tudatta a miniszter.
    Fazekas Sándor kifejtette, a tömegtermelésben más országoknak sokkal nagyobb lehetőségei vannak, így a magyar borászat számára a minél magasabb minőség elérése jelenti a célt. Annak érdekében, hogy a magyar borászatban a minőségi korszakváltás megtörténjen, a minisztérium elindította a nemzeti borkiválóság programot, és megszületett a szervezeti változásokat lehetővé tevő új hegyközségi törvény.
    Kiss Eliza, a tárca szőlő-borágazatért felelős miniszteri biztosa elmondta, az újjászervezett Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 72 ezer termelő valódi érdekképviseleti szerveként működhet.
    Tavaly százhúsz hegybírói helyet pályáztattak újra. Emellett a hatósági feladatot is ellátó szakemberek munkáltatója a HNT lett, így a hegybírók fizetésüket már nem az általuk ellenőrzött termelőktől kapják – közölte Kiss Eliza, hozzátéve, hogy 2014 egyik legkomolyabb feladata a hegybírók továbbképzése.
    A tavaly elindult országkóstoló során elkészült a legszebb hazai fehér borokat összegyűjtő válogatás, idén a rozé- és a vörösborok következnek. Az így összeggyűjtött prémium minőségű termékek már a „magyar bor válogatott” tagjaként vesznek részt a világ legnagyobb borvásárain – mondta a szakember.

bkzg \ gte

2014. január 18., szombat

Magyarországnak 1,9 milliárd euróval több jut a mezőgazdaságra a KAP-forrásokból

    Budapest, 2014. január 18., szombat (MTI) - Magyarországnak 1,9 milliárd euróval jut több forrás 2014-2020 között az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) költségvetéséből, mint 2007-2013 között - közölte Czerván György szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.

Fotó: VZ/Önfenntartás blog

    A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára emlékeztetett: a Horvátországgal kibővült unió költségvetése a 2014-2020 közötti időszakra 3,5 százalékkal, a KAP pénzügyi kerete pedig ennél is nagyobb mértékben, 11 százalékkal csökkent az előző, 2007-2013 közötti időszakhoz képest.
    Czerván György aláhúzta: Magyarország részesedése a KAP költségvetéséből ugyanakkor 2,4 százalékról 3,2 százalékra emelkedett. Így az ország éves közvetlen támogatási kerete 1,27 milliárd euró lesz. Mindez azt jelenti a gazdálkodók számára, hogy a közvetlen kifizetések szintjét Magyarországnak sikerült nagyságrendileg megőriznie.
    Az államtitkár közölte: 2014-2020 között az új KAP-rendszerben a tagállamoknak jóval nagyobb mozgástere nyílik a agrárpolitikai intézkedéseik megválasztására, amely növeli a szabadságot és a rugalmasságot.
    Czerván György jelezte: a közvetlen támogatások új rendszerével kapcsolatban több stratégiai döntést is meg kell hozni, mivel - az idei átmeneti évet követően - a 2015-től bevezetendő új KAP-modell kötelező és önkéntesen alkalmazandó elemeket is tartalmaz.
    Hozzátette, a kormány a legfontosabb kérdéseket már megtárgyalta és kialakította álláspontját. E szerint a KAP-reformról szóló megegyezés lehetővé teszi, hogy Magyarország 2021-ig tovább alkalmazza az egyszerűsített területalapú támogatások (SAPS) rendszerét. A kormány azért is tartja szükségesnek a SAPS 2021-ig történő fenntartását, mivel ez a gazdálkodók által alapjaiban ismert, jól bejáratott és működőképes rendszer - fejtette ki.
    Czerván György elmondta, a szakértők úgy számolnak, hogy a SAPS további alkalmazása nyomán a gazdálkodók hektáronként évente 214 euróhoz juthatnak. Ez a támogatás 2013-ban 230 euró volt, míg az idén várhatóan 227 euró lesz.
    A kormány határozott arról is, hogy az alaptámogatást csökkentő úgynevezett redisztribúciót Magyarországon nem alkalmazzák, mivel az jelentősen mérsékelné az alaptámogatás fajlagos értékét. Alkalmazni fogják ugyanakkor a degresszivitás elvét, ami azt jelenti, hogy 150 ezer euró felett legalább az alaptámogatás 5 százalékát el kell vonni. Ezt a kormány a nemzetgazdasági célok elérése, valamint a gazdasági folyamatok fehérítése érdekében tartja fontosnak - közölte.
    Czerván György elmondta azt is, a kormány indokoltnak tartotta a kisgazdaságok részére a tagállami önkéntes döntés alapján adható egyszerűsített támogatási konstrukció alkalmazását is. Ez a támogatási forma ugyanis Magyarországon a gazdálkodók mintegy 50 százalékát érinti várhatóan. Azok a termelők vehetnek részt ebben a rendszerben, akik évente 500 és 1250 euró közötti uniós támogatásra lennének jogosultak.
    Emellett a fiatal gazdálkodók 90 hektárig hektáronként 64 euró kiegészítő támogatást kapnak.
    Hozzátette, a termeléstől függő támogatásokra éves szinten, a számítások szerint, mintegy 191 millió euró jut. Ennek az összegnek az elosztása ágazattól és teljesítménytől függ majd.

gcv \ gry

Komoly károkat okozhat a borászatoknak a meleg tél

    Badacsonyörs, 2014. január 16., csütörtök (MTI) - Komoly károkat okozhat a borászatoknak a meleg tél, a Balaton mellett évek óta nem készítettek jégbort, s erre az idén is kevés az esély - erről Varga Bálint, a Varga Pincészet vezetője beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján Badacsonyörsön.


Jégbor készítésére szánt olaszrizling ültetvény Badacsonyörsön 2014. január 16-án. Az évek óta tartó enyhe időjárás miatt a Badacsony környéki boros gazdák nem tudnak jégbornak való szőlőt szüretelni, mivel azt fagypont alatti hőmérsékleten kell leszedni. A környéken utoljára 2010-ben tudtak jégbort készíteni. Az időjárás miatt a szőlősgazdák tetemes károkra számítanak.
MTI Fotó: Nagy Lajos

    Hozzátette, nyolc-tíz napon belül eldől, mi lesz a szőlővel, de az enyhe tél 25-30 százalékos termeléskiesést is okozhat.
    Az utóbbi húsz évben nem volt példa arra, hogy heteken át folyamatosan ilyen meleg legyen - jegyezte meg Varga Bálint.
    Kifejtette, a pincészetnél még két hektáron van jégbornak való szőlő, ami csaknem mind kárba veszhet.
    Varga Bálint elmondta, a szőlő most mélynyugalmi állapotban van, ekkor képes a növény a legnagyobb hidegeket is elviselni. Egy-két héten belül azonban a szőlő átállhat kényszernyugalmi állapotra, s ha tovább tart a meleg idő és a talaj tovább melegszik, akkor beindulhat a szőlőben a nedvkeringés, sőt, a rügyek is kifakadhatnak. Ekkor egy hirtelen érkező erős fagy óriási károkat okozhat - fejtette ki Varga Bálint. Így azokon az ültetvényeken, ahol "kitavaszodik", a kár 70-80 százalékos is lehet.
    Egy másik megközelítést említve úgy vélte, a tartós téli hideg elmaradásával később növényvédelmi problémák is jelentkezhetnek a szőlőben.
    Jégbort 2010-ben készítettek utoljára a Varga Pincészetnél, de igazán jó jégbort csak 2009-ben, amikor a hőmérséklet a szükséges mínusz hét fok alá süllyedt.
    Az évi négymilliárd forint árbevételt produkáló családi borászat több mint 250 hektáron termel szőlőt, ezer hektárról pedig felvásárolják a termést.

bnb \ gry

2014. január 17., péntek

Közel 13 ezer résztvevő volt a 2013. évi Európai Hulladékcsökkentési Héten

    Budapest, 2014. január 17., péntek (MTI) - A 2013. évi Európai Hulladékcsökkentési Hét összesítése szerint 34 országban összesen 12 682 pályázó közösség vett részt a múlt év november 16-24. között rendezett programban, az előző évhez képest 17,5 százalékkal nőtt a résztvevők száma - közölte a program hazai szervezője, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) pénteken az MTI-vel.

    Magyarországon az előző évinél négyszer több, 28 közösség csatlakozott az Európai Hulladékcsökkentési Hét (EWWR: European Week for Waste Reduction) akcióhoz.
    A jelentkezőknek olyan, saját és/vagy máshol bevált ötletet kellett megvalósítaniuk, amivel megmutathatták, hogy a hétköznapokban milyen egyszerű megoldásokkal lehet elérni: ne keletkezzen sok hulladék a közvetlen környezetünkben, vagy ami keletkezik, az hasznosuljon valamilyen formában. A tavaly ötödik alkalommal megrendezett program kiemelt témája olyan megoldás bemutatása, népszerűsítése volt, amellyel úgy előzhető meg a hulladék keletkezése, hogy az adott termék az eredeti funkciójához képest más formában hasznosul. 
    A magyar jelentkezők között többségben voltak az óvodák, általános és középiskolák, a munkahelyi közösségek közül főként önkormányzatok aktivizálták magukat, valamint akadt civil szervezet is. 
    A pályázók által megvalósított projektek mindegyike megjelenik majd az EWWR internetes honlapján. A hazai pályázatokat az OHÜ zsűrije értékeli. 
    A legjobb vállalásokat minden résztvevő ország benevezi az EWWR-díjra, amelyet az idén öt kategóriában, május 22-én, Rómában adnak át a nyerteseknek.

gjé \ gpp \ gte

Tanácsok pollenallergiásoknak


Rezsicsökkentés - Orbán: az áram, a gáz és a távhő ára csökken ismét

    Budapest, 2014. január 17., péntek (MTI) - A harmadik rezsicsökkentéssel az áram, a gáz és a távhő ára lesz alacsonyabb ismét - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Budapest, 2014. január 17. Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Magyar Rádió stúdiójában 2014. január 17-én. MTI Fotó: Kovács Attila Azonosító: D__TT20140117002

    Jelezte, hogy az újabb rezsicsökkentés mértékéről a Fidesz-KDNP évadnyitó frakcióülésén döntenek a jövő héten.
    "Jó kis rezsicsökkentés lesz ez is" - fogalmazott a kormányfő.

bhz \ bri \ bpt

Enyhe tél - A kora tavaszi allergén növények már szórják pollenjeiket

    Budapest, 2014. január 17., péntek (MTI) - A szokatlanul enyhe idő hatására egyes kora tavaszi allergén növények virágpora már megjelent a levegőben, az allergiások tünetei is jelentkezhetnek - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) pénteken az MTI-vel.


    Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának adatai szerint a fő allergén most a mogyorópollen. Mint írták: a mogyorópollen a korábbi években az enyhe decemberek után már január közepén megjelent, azonban ilyen magas szintet csak február közepén ért el.
    A mogyoró, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja már helyenként elérte a tüneteket okozó szintet, emellett az égerpollen koncentrációja is folyamatosan növekszik. Pécsett közepes, Budapesten alacsonyabb szintű pollenterhelést mértek. A szegedi állomás vonzáskörzetében a hét első felében még nem volt jelentős a pollenterhelés. A kültéri allergén gombák koncentrációja jellemzően alacsony szintű.
    Közleményében az ÁNTSZ felhívta az arra érzékenyek figyelmét, hogy tüneteik jelentkezhetnek, ezért szükség lehet az orvosuk által javasolt gyógyszereik szedésére.
    A hétvégén elsősorban továbbra is a déli országrészben élőknek kell számolniuk azzal, hogy allergiás tüneteik jelentkezhetnek. Ezt követően várhatóan a jövő héten is folytatódik a kismértékű pollenszórás, és mindaddig erősödésre számítanak, amíg nem lesz jelentős lehűlés. Ha csapadékosra fordul az időjárás, akkor is csak átmenetileg csökkenhet a pollenterhelés. 
    A déli légáramlatokkal az ország északi területeire is számottevő mennyiségben juthat pollen, de panaszokat csak a csapadékmentes időszakokban okozhat - írta az ÁNSZ közleményében.
    Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési főosztályának vezetője csütörtökön az MTI megkeresésére azt mondta: a hétvégén ismét az évszakhoz képest szokatlanul enyhe, tavaszias időre van kilátás, az ország déli részén 14-15 Celsius-fokos maximumhőmérséklettel. Február közepéig nem várható jelentős lehűlés Magyarországon.

bkdi \ bpt

Több mint 50 gazda nyert eddig földbérleti pályázaton Hódmezővásárhelyen és térségében

    Hódmezővásárhely, 2014. január 17., péntek (MTI) – Hódmezővásárhelyen és Székkutason ötvenkét, többségében fiatal gazda szerepelt sikerrel eddig  az állami földterületek haszonbérleti jogára kiírt pályázatokon – tájékoztatta a vásárhelyi önkormányzat sajtóreferense az MTI-t.

    Göbl Vilmos elmondta, az eddig mintegy 2650 hektárnyi állami földterület haszonbérleti jogára kiírt pályázaton – az érintett parcellák mintegy felén - hirdettek eredményt. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Körös-Maros Nemzeti Park kezelésében lévő, állami tulajdonú földterületeket 52 nyertes helyi- és többségében fiatal gazda használhatja a jövőben. A kihirdetett pályázatok között a legkisebb 3,2 míg a legnagyobb 161 hektáros birtokot jelent.
    A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által Hódmezővásárhelyen meghirdetett 62 birtokra 436, míg Székkutason 29 birtokra 177 pályázat érkezett. Mindkét településen minden területre volt jelentkező. Általában hat-nyolc pályázat érkezett egy-egy földterületre, de a nagyobb és értékesebb parcellák esetében gyakori volt a 10-15 jelentkező – tudatta a sajtóreferens.
    Göbl Vilmos közölte, a program sikerében a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak is szerepe volt, hiszen a város – a helyi gazdák kérésének megfelelően – mindenben segítette a pályázókat. A városházán pályázati tanácsadó iroda várta az érdeklődőket, akik ingyenesen kaphattak segítséget. Hódmezővásárhely a gazdák tájékoztatásában is szerepet vállalt: a város a honlapján, valamint két, a térség minden háztartásába ingyenesen terjesztett hirdetőújságban minden egyes pályázatot a kiírástól a lezárásig folyamatosan hirdetett, a pályázati tanácsadó iroda elérhetőségeivel. A tanácsadó irodán eddig több mint 300 gazda érdeklődött az állami tulajdonú földterületek iránt.

bkzg \ gte 

Új, energiatakarékos bölcsőde nyílt Szigetszentmiklóson

    Szigetszentmiklós, 2014. január 17., péntek (MTI) - Több mint negyven kisgyermek elhelyezésére alkalmas bölcsődét építettek zömmel uniós forrásból Szigetszentmiklóson, az intézmény takarékos működtetését zöldenergiával biztosítják - tájékoztatta a fenntartó Cédrus Alapítvány az MTI-t.

A Pest megyei városban évente több mint 400 gyermek születik, és a betelepülők között is sok a kisgyermekes család, ezért a meglévő 182 fős önkormányzati bölcsődébe nem tudnak minden jelentkezőt felvenni - indokolta az új intézmény építését az alapítvány.
       A nemrég átadott Zöldfenyő bölcsődének köszönhetően 19 százalékkal nőtt a bölcsődei férőhelyek száma Szigetszentmiklóson. Az új, 3 csoportszobás intézmény 42 kisgyermeket fogadhat (20 hónapos kortól 4 éves korig), közöttük sajátos nevelési igényű, illetve hátrányos helyzetű kicsiket is. 
    A bölcsődében 12 munkahelyet teremtettek, és speciális szakemberek - gyógypedagógus, pszichológus, gyermekgyógyász és gasztroenterológus - is segítik az ellátást.
        A több mint 166 millió forintból készült, 90 százalékban uniós forrásból finanszírozott intézmény fűtését és hűtését hőszivattyú segíti, a melegvizet a tetőn elhelyezett napkollektorokkal állítják elő - közölte a Cédrus Alapítvány.

htm \ gtr

Gének befolyásolják, hogy barátkozik a kutya az emberrel

    Budapest, 2014. január 16., csütörtök (MTI) - A "szeretethormon" érzékelésének genetikai háttere is befolyásolja, hogyan barátkozik a kutya az emberrel, mennyire próbál szeretett gazdája közelében maradni különböző helyzetekben - állapította meg egy magyar kutatócsoport. A génváltozatok a kutyafajták eltérő magatartására is magyarázatot adhatnak.


    A kutyák emberrel kapcsolatos társas viselkedését befolyásolja, hogy a szeretethormonnak is nevezett oxitocinnal kapcsolatos fehérje mely genetikai változatait hordozzák. Az oxitocin főként a vonzalom, bizalom kialakulásában és szabályozásában játszik fontos szerepet. Hatását úgy fejti ki, hogy a sejtfelszínen elhelyezkedő speciális fehérjéhez (receptorhoz) kapcsolódik.
    A receptor működése attól függ, hogy az azt kódoló gén (OXTR) melyik változatát hordozza egy személy vagy egy állat valamely egyede. Az embernél a különböző variációk a társas viselkedéssel függnek össze: például jellemzően barátságosabbak, könnyebben ismerik fel mások érzelmeit, empatikusabbak azok a személyek, akik a gén bizonyos változatát hordozzák.
    Az oxitocint a kutya-ember kapcsolatok esetében is egyre intenzívebben kutatják. Akik erősen kötődnek a kutyájukhoz, sokat foglalkoznak vele, azoknál a kutyával való együttlét közben megnő az oxitocin szintje. A kutya is gyakran keresi velük a kapcsolatot, a kutya hormonszintje is növekszik ilyenkor, a hatás tehát kölcsönös. 
    Ebből indultak ki magyar kutatók, amikor felvetették, hogy a kutyánál is kapcsolat lehet az oxitocinreceptor-gén változatai és az ember felé irányuló társas viselkedés között. Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoportja, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémia Intézete és belga, valamint norvég partnerintézmények munkatársai annak jártak utána, hogy németjuhászok és border collie-k viselkedése vajon összefüggésben áll-e azzal, hogy az oxitocinreceptor-gén melyik variációjával rendelkeznek.
    Családi kedvencek, 103 border collie és 104 németjuhász és gazdáik vettek részt a tesztekben. E két fajta képviselői viszonylag nagy egyedszámban elérhetők, a genetikai vizsgálatokhoz pedig sok egyedre van szükség a vizsgált gének hatásának kimutatásához.
    A viselkedésteszt öt részből állt: barátságos idegen üdvözlése, rövid elválás a gazdától, problémamegoldás, fenyegető idegen közeledése és az elrejtőző gazda megkeresése. A kutatók 17 szempont alapján értékelték a kutyák viselkedését, majd a főkomponens-elemzéssel négy fő változót azonosítottak: a közelségkeresés, az elválásra adott reakció, a barátságosság és az emberek tekintetének keresése.
    "A border collie-k szívesebben közeledtek a gazda és a barátságos idegen felé, ugyanakkor mérsékeltebb reakciót mutattak, ha a gazda eltávolodott tőlük, mint a németjuhászok. Kevésbé voltak barátságosak, ha a kísérletvezető fenyegetően vagy passzívan viselkedett, és többet néztek a tesztben szereplő emberekre, a gazdára és a kísérletvezetőre" - foglalta össze a kutyák szociális viselkedését Kis Anna, a PLoS ONE tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány egyik szerzője. 
    A génvariációkat a Semmelweis Egyetem Biokémiai Intézetében Bence Melinda és munkatársai vizsgálták meg. A DNS a kutyák szájnyálkahártyájáról származott, a leváló hámsejtek örökítőanyaga elegendő az elemzéshez.
    A kutyák oxitocinreceptor-génje három pontban tért el egymástól. Ezek közül az egyik kapcsolatban állt a közelségkereséssel mindkét fajtában, a másik kettő pedig a barátságossággal. Az utóbbinál azonban a génváltozatok ellentétes hatásúak voltak: az a változat, ami a német juhásznál a barátságosabb viselkedéssel állt kapcsolatban, a border collie-nál a kevésbé barátságossal. 
    "Ez a különbség arra hívja fel a figyelmet, hogy más genetikai és sejtes mechanizmusok is jelentős szerepet játszanak a viselkedés kialakulásában. Ezeket további vizsgálatoknak kell feltárnia" - mondta el Kubinyi Enikő, a kutatás egyik vezetője. 
    Az eredmények azonban azt sugallják, hogy akárcsak az embereknek, a kutya társas viselkedésének is vannak az oxitocinrendszerrel kapcsolatos genetikai kockázati tényezői. A legtöbb kutyagenetikai kutatás a testi betegségek rizikófaktorait keresi. 
    A viselkedéssel kapcsolatban azonban egyelőre kevés kockázati tényezőt azonosítottak, főleg azért, mert a magatartás kategorizálása nagyon sok problémába ütközik. A mostani vizsgálatot végző csoport korábban az aktivitás-impulzivitás és a dopamin hormon egy receptora (DRD4), valamint egy enzim (TH) génje között talált kapcsolatot. 
    A kutyák viselkedésével összefüggő genetikai tényezők további kutatása segít megérteni egyes emberi társas viselkedési zavarok, például az autizmus, a csökkent anyai gondoskodás, az alacsony empátia, a kötődési nehézségek biológiai hátterét is - fogalmazott Kubinyi Enikő.

pbe \ ksb \ pmg

Nagy Dénes dokumentumfilmje a rotterdami fesztiválon szerepel

    Budapest, 2014. január 16., csütörtök (MTI) - A jövő héten kezdődő rotterdami filmfesztiválon lesz Nagy Dénes A másik Magyarország - Töredékek egy falu hétköznapjaiból című alkotásának nemzetközi premierje.


    A Magyar Filmunió csütörtöki tájékoztatása szerint január 22. és február 2. között rendezik meg immár 43. alkalommal a rotterdami nemzetközi filmfesztivált. A főként innovatív filmalkotásokra specializálódott seregszemle The State of Europe - My Own Private Europe című programjában tűzik műsorra Nagy Dénes (Együtt, Lágy eső) legújabb rendezését, amelynek főszereplője Bukta Imre kortárs magyar képzőművész. 
    Az összegzés szerint "kemény, de egyben szolidáris és ítéletektől mentes látleletként" határozzák meg az alkotók a dokumentumfilmet. "Bukta Imre képzőművész, a magyar kortárs képzőművészet egyik vezető alakja több mint tíz éve költözött vissza szülőfalujába, a Heves megyei Mezőszemerére. A Másik Magyarország című film Bukta szemszögén keresztül járja be a falut és annak környékét. Cizellált helyzetfelmérés: hol tartunk, mink van és mit tudunk ezzel kezdeni? Nem mentes az öniróniától és az abszurdtól, ugyanakkor rendkívül kemény látlelet egy, a falu hagyományos kultúrájának megszűnése és felemás modernizációjának következtében kialakult világról" - írják az 51 perces alkotásról.
    A Másik Magyarország a Campfilm produkciójában készült a Médiatanács támogatásával. Budapesten már látható volt a Verzió filmfesztiválon és a Műcsarnokban tartott vetítésen is, a nemzetközi közönség Rotterdamban láthatja először.
    A bemutatón Nagy Dénessel együtt László Sára és Gerő Marcell producerek is személyesen részt vesznek. A film operatőre Dobos Tamás (Együtt, Lágy eső, Apaföld) volt. 
    Nagy Dénes 2009-ben rendező szakon végzett Szász János osztályában a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Egy évet töltött a Berlini Filmakadémián, ahol Krassimir Krumov és Valeska Grisebach vezetése alatt tanult. Számos rövidfilmet készített, fikciós és dokumentumfilmes műfajban egyaránt, amelyek jelentős fesztiválok programjaiban szerepeltek. Lágy eső című 28 perces kisjátékfilmje Cannes-ban, a 45. Rendezők Kéthete (Directors' Fortnight) válogatásban debütált a nemzetközi közönség előtt. Jelenleg Falc címmel egészestés dokumentumfilmjén dolgozik, amely az HBO Europe közreműködésével készül.

brr \ bsa

2014. január 15., szerda

VM: sok gazdálkodó nem tartja be a földhasználatot érintő egyes új szabályokat

    Budapest, 2014. január 15., szerda (MTI) - A gazdálkodók még nem minden esetben alkalmazzák megfelelően a földhasználatot érintő, egy hónapja megváltozott szabályokat - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jogi, igazgatási és agrárszakképzési ügyekért felelős helyettes államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

    Simon Attila István elmondta: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény földhasználatot érintő szakaszai változtak, így módosultak az előhaszonbérleti jogosultságot szerzők nyilatkozataira vonatkozó alaki és a tartalmi követelmények is. Ezeket azonban sokan nem tartják be - tette hozzá.

gcv \ gpp \ gte

Nyugdíjas fogyasztóiár-index Magyarországon, 2002-2013

Nyugdíjas fogyasztóiár-index, fogyasztóiár-index, 2002-2013;
változás az előző év azonos időszakához képest, %
Azonosító: 20140115:MTI:G0020

Az EU agrárbiztosa valószínűtlennek tartja, hogy Magyarország földet vásároljon Romániában

    Bukarest, 2014. január 15., szerda (MTI) - Kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarország földet vásároljon Romániában, egy ilyen szándék önmagában is az európai szellemiséget sértő elképzelés lenne - vélekedett Dacian Ciolos mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős európai uniós biztos a román Hotnews.ro portál által idézett szerdai  nyilatkozatában.

    Az Európai Bizottság Románia által jelölt tagja arra a román médiában nagy visszhangot keltett állítólagos tervre reagált, miszerint Magyarország életjáradékért vásárolna fel áruba bocsátott erdélyi mezőgazdasági területeket, a volt tulajdonos használatában hagyva azokat.
    "Egy másik tagállam területén, etnikai diszkriminációval megvalósuló földpolitika kidolgozása önmagában mélyen Európa-ellenes ötlet. Az állami beavatkozással megvalósuló etnikai és területi tervezés, az esélyegyenlőségen alapuló egyéni kezdeményezések szabadságával ellentétben, egy olyan múlthoz tartozik, amelynek megismétlődésére senki sem vágyik" - fogalmazott közleményében az uniós biztos.

hbl \ kto \ kvs

A fogyasztói árak változása Magyarországon (2012. december/2013. december)

a fogyasztói árak változása az előző év azonos időszakához viszonyítva
Azonosító: 20140115:MTI:G0019

2014. január 13., hétfő

VM: a Földet a gazdáknak program főként a családi gazdálkodókat és a fiatal gazdákat segíti

    Budapest, 2014. január 13., hétfő (MTI) - A Földet a gazdáknak program főként a családi gazdálkodóknak és a fiatal gazdáknak kívánt segíteni abban, hogy javíthassák termelési feltételeiket - hangoztatta Bitay Márton hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára közölte: a várhatóan január végén, február elején lezáruló program keretében 250 ezer hektár állami földterület haszonbérletére lehetett pályázni.
    A teljes szerződésállomány megkötését követően várhatóan több mint 6 ezren jutnak majd állami földek használati jogához. Tízszer annyian, mint a szocialista kormányok idején - mondta az államtitkár.
    Az eddig nyertes pályázók több mint 80 százaléka természetes személy. Egy-egy pályázó átlagosan 25-30 hektár szántó művelési jogát, és mintegy 60 hektár legelő használati jogát nyerte el.     Mindez azt támasztja alá, hogy a mostani kormány nem a nagyüzemeket, cégeket, cégcsoportokat, hanem mindenek előtt a családi gazdálkodókat és a fiatal gazdákat kívánja segíteni - fűzte hozzá Bitay Márton.

gcv \ gkv

Lazíthat energetikai célkitűzésein az EU

    London, 2014. január 13., hétfő (MTI) - Lazíthat energetikai célkitűzésein az Európai Unió (EU). Az Európai Bizottság (EB) tagjai azt fontolgatják, hogy 2030-ra csak nem kötelező célszámokat fogadnak el a megújuló energiaforrások szerepéről - írta meg az angol Financial Times napilap.

    Az EB január 22-én fog javaslatot tenni az EU 2030-as energetikai célkitűzéseiről. A Financial Times információi szerint azonban még jelentős eltérések vannak az egyes biztosok álláspontjában, és a különböző kormányok, az energiaszektor szereplői és a környezetvédők is próbálják befolyásolni a döntést.
    A legfontosabb kérdés, hogy 2030-ra a tagállamok teljes energiafelhasználásuknak hány százalékát kelljen megújuló energiaforrásokból fedezniük, és, hogy ez mennyire legyen szigorú célkitűzés. Nagy-Britannia nem kötelező célszámokat akar, de Németország kemény szabályokat szeretne.
    Az angol napilap szerint jelenleg egy kompromisszumos javaslaton dolgoznak. A javaslat szerint 2030-ra közel 30 százaléknak kellene lennie a megújuló energiaforrások arányának, de ez nem kötelező célszám, csak ajánlás. Ezt ellensúlyozandó kötelező lenne növelni az energiahatékonyságot.
    A 2030-as javaslat eltér az EU 2020-as vállalásaihoz képest. 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását (az 1990-es szinthez képest), és kötelezően 20 százalékra emelni a megújuló energiaforrások arányát. Tehát a 2020-as javaslathoz képest mostanra felcserélődtek a hangsúlyok.
    A Financial Times szerint a célok közti különbséget a megújuló energiaforrások támogatásának káros mellékhatásitól való félelem okozta. Az EU támogatja a megújuló energiaforrásokat, de ez felfelé hajtja az energiaárakat, és aláássa az európai versenyképességet.
    Az EB adatai szerint az Egyesült Államokban 2005 és 2012 között 66 százalékkal csökkent a gázár az ipari felhasználók között, miközben Európában 35 százalékkal növekedett. Egyes energetikai cégek ezért érvelnek a kötelező EU-s célszámok ellen. Szerintük a kormányokra kellene hagyni, hogy hogyan érik el a károsanyag-kibocsátásuk csökkentését, mert így csökkennek a támogatási költségek, és a versenyképesség is megmarad.
    A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalatok szerint viszont kötelező célszámok kellenek, és legalább 30 százaléknak kellene lennie a környezetbarát energiaforrásoknak. Ezzel ért együtt a Greenpace környezetvédő csoport is, amely 45 százalékos arányt szeretne.

ggl \ gkv

Zöld Kampusz létesült Zalaegerszegen

    Zalaegerszeg, 2014. január 13., hétfő (MTI) - Csaknem 143 millió forint európai uniós támogatással Zöld Kampusz létesült a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi Gazdálkodási Karán.

    Az intézmény közleményében arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a napokban zárult projekt egyik eredményeként sikerült csökkenteni a kampusz környezeti terhelését.
    A 11 hektáros parkos területen olyan szemléletformáló kampányt indítottak, amely a környezettudatos életmód lehetőségeire, előnyeire hívja fel a figyelmet. A projekt során közel 3 ezer diák járta végig a tanösvényt, és a feladványokon, versenyeken keresztül ismerkedhetett meg a fenntartható életmóddal - idézték Halász Imrét, a BGF Gazdálkodási Karának dékánját a közleményben.
    A beruházás keretében sor került a tanszéki épület komplett épületenergetikai felújításra, korszerűsítették a hő- és tetőszigetelést, valamint a fűtésrendszert. Kiépítettek egy esővíz-hasznosító rendszert, így csökkenteni tudják az intézmény vízfogyasztását. A szervezett komposztálás lehetővé teszi a kar területén keletkező nagy mennyiségű zöld hulladék hasznosítását, míg a keletkező humuszt a minta bio-kertben használják fel.
    A projekt eredményeként 2013. november végén a kar környezetirányítási rendszere tanúsítványt kapott, amely hosszú távon szolgálja a felsőoktatási intézmény környezetpolitikájának érvényesülését.
    A Zöld Kampusz Zalaegerszeg mintaprojekt szorosan illeszkedik a zalai megyeszékhely Ökováros programjához.

blo \ gkv