2013. április 5., péntek

Csapadék és belvíz

Tegnap volt egy csapadékmentes napunk. De ma már ismét szakad az eső. Örülök is meg nem is. Örülök, mert a kert talán könnyebben túléli a nyári meleget, nem örülök, mert ilyenkor nem lehet dolgozni kint. A vetés pedig késik. Még jó, hogy sok mindent elvetettem már, amikor mások azt mondták, hogy korai. A fokhagyma és a retek már kidugta a leveleit. Talán nem rohadnak be a magok a sok víztől, mert nálunk elég gyorsan elszivárog.
Az országban sokfelé járva viszont nagy problémákat látok. A patakok, csatornák, folyók áradnak, a laposabb részeket elöntötte a víz. Súlyos a belvízhelyzet. A legtöbb helyen a magot még nem tudták elvetni, és jó pár hétig nem is lehet rámenni a földek egy részére. Az őszi vetés már zöldell, de ahol víz alatt áll, ott ki fog pusztulni.
Az alapvető problémát abban látom, hogy nem tanultunk meg együtt élni a vízzel. Vagyis inkább elfelejtettük. Miért nincsen gondozott csatorna- és árokrendszer? Miért nincsenek normális árterek? Miért kell mindent beszántani? Miért kell ártérre építkezni? Miért kellett a mocsarakat lecsapolni? Sok-sok kérdés, ami elgondolkodtat. Ha egy kicsit is odafigyelnének a szaktárcánál, odafigyelnének a nagygazdálkodók, a kisgazdálkodók, akkor nem lenne ebből ekkora gond. De könnyebb az időjárásra fogni...

Néhány szürke, szomorú kép áprilisi havazásról, vízzel elárasztott földekről:












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése