2013. március 4., hétfő

Lassan vége a madáretetésnek

Lassan lejár a PET palack madáretetők idei mandátuma. Ettől függetlenül a madárkák még mindig élvezik a helyzetet, hogy etetjük őket. Tél kezdete előtt raktam ki két ilyen "újrahasznosított" műanyag palackot, amik jól teljesítettek.


Egy faág átszúrva a palackon a fent látható magasságban, felette méretes nyílás, hogy a madárka feje beférjen, felkötve egy faágra, akasztófára (ez éppen egy boxzsák-tartó), stb... Magot lehet bele tenni, amilyent csak szeretnénk, vagy amilyent a madaraink kedvelnek. Egyszerre ugyan egy madár fér csak hozzá az élelemhez, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ügyesen kivárják a sorukat. A verebek, cinkék és vörösbegyek a mátyásoktól tanulták meg, hogy hogyan működik az etető. A rigók pedig nemes egyszerűséggel megvárják, amíg a többiek kikotorják a magot és lehullik a földre...

Na de itt a tavasz, van már elegendő élelem számukra, úgyhogy az etetés hamarosan befejeződik. Tanuljanak önállóságot! :)

1 megjegyzés:

  1. A társasház közös udvarán - először is - teljesen közös megegyezéssel - a fákra kifüggesztettünk télen madáretetőt, nyáron víztároló edényt, amelyből ihattak, benne fürödhettek a cinkék, rigók, csuszkák, szarka házaspár, néha még a különböző varjú családok is. Sőt a városi galambok is ide jártak inni, enni. Az orosz rideg északáról érkező csonttolúak is rendes kosztosokká váltak. már nem vandálkodtak, rendesen táplálkoztak. Ettek, ittak, és nem tördeltek le a cinkék elől a számukra meghagyott növények terméseiből. Bár ha jobban belegondolok, amikor már rájöttek, hogy "szabad a vásár" érdektelenné vált számukra az élelemszerzés. Ez valószinüsítette, hogy szeretnek egy kis rendetlenséget hagyni maguk után.
    Miután a TÁRSASHÁZ ÚJ KEZELŐJE úgy döntött, hogy mindent ki kell dobni (etetőt, nyári itatót, MINDENT), ami addig az életet jelentette az udvari madárpopulációnak, az erkélyünkön etetjük, itatjuk tovább a madarakat, hiszen 10-14 év alatt megszokták, hogy ennivalót, fagyos téli napok napfelkeltekor melegvizes innivalót kapnak. Ezért minden reggel napkelte előtti ébresztőt kértünk a telefontól. Meleg vizet készítettünk ki a kis kosztosoknak, fagymentes, vaterán vásárolt általunk pucolt dióval. Tudjuk, hogy ez a leggyorsabban hasznosítható táplálék. Hálájukat kifejezve nyáron is jönnek fürödni, hozzák a kirepülő fiókákat "bemutatni", illetve megmutatják, hogy hol találnak inni- és ennivalót egész évben. A lakásunkat ezért nem merjük eladni, mert tudjuk, hogy a kedves társainkért felelősséggel tartozunk. Szeretjük Őket. VAN NEVÜK! A legkedvesebb "Cserrinke". Nevét a cserregő hangjáról kapta. Nyitott ajtónál rászólok; mi van kicsi, már megint "keresztanyádéknál" voltál?! (A szomszéd ház kertjében lévő 30 éves fenyő majdnem tetejénél szarkafészek van). Érdekes módon ahogy "ezt meghallja" énekelni kezd, és beköszön. Kell-e ennél nagyobb boldoság? Volt olyan év, hogy két cinke család 9 (kilenc) utódot hozott bemutatni az erkélyünkre. Annak ellenére, hogy mindenki aki hallott róla, azt mondta, tavasztól már nem szabad etetni őket. A mai pillanatig törjük a diót, az esetlegesen benne lévő molyokat összegyűjtjük, és "szólunk" a cincusoknak, hogy jön a tripla fehérje. Jönnek, és esznek. Csodás élmény. Mindegyiknek saját hangja van, amely számunkra ismertető jegyük is egyben. És még nem is beszéltem a városi galambokról - akik etetését már igen szigorúan büntetik a kerületben - a verebekről, akiket csak akkor látok, ha külterületre megyünk -, a denevérekről, akik a szomszéd (kb. 70 éves ház, építésekor tetejére biggyesztett gépfegyver állásában laknak, nyáron szinte elérhetően az erkélyünk magasságában repülnek el. Csodáljuk őket, sajnáljuk, hogy nem tudunk számukra eleséget nyújtani, mint a többi barátunknak. - CSAK AZÉRT ÍRTAM LE MINDEZT, HOGY LÁSSÁTOK FELEIM SZÜMTÜKKEL, A VÁROSI EMBER IS SZERETI A KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ ÁLLATOKAT!! Igaz a meztelen csigákkal ősi harcban állok. NEM EHETŐ!! Ellentétben házas rokonával. Bár, ha péti sóval megszórjuk, akkor dupla hasznot hajt. Egyrészt a péti só, utána a csiga testnedvei, amik beszivárognak a földbe. BECSÜLJÜNK MEG MINDENT, mivel még a levéltetüből is lehet hasznot húzni. A madarak pedig nemcsak a gyönyörűségünket szolgálják, egész nyáron hasznot hajtanak.!!

    VálaszTörlés