2012. augusztus 15., szerda

Mi a helyzet a sertéshússal?

Magyarországon évről évre csökken a sertésállomány. Minek köszönhető ez? Talán a támogatások hiányának? A magas bekerülési költségnek? Az alacsony felvásárlói áraknak? Bármi is az ok, nem elfogadható. Gyerekkoromban szinte minden háznál tartottak disznót (na meg sok más háziállatot is). Ma viszont vannak olyan falvak, ahol egyet sem találunk. Elszomorító!
Ismét rá kellene döbbenni az embereknek, hogy igenis szükségünk van az állattartásra.


Ha ez a tendencia így folytatódik, az kiszolgáltatottságot fog jelenteni és abszolút importra fogunk szorulni.
Az export-import alakulása is érdekes a sertéshús tekintetében. Tulajdonképpen emellett a sertésállomány mellett sem szorulnánk behozatalra. Versenyképes húsipari cégek és kisvágóhidak vannak az országban, akkor meg minek kell majdnem annyi sertéshúst behoznunk, mint amennyit kiviszünk?


A válasz számomra egyszerűnek tűnik: a magyar agrárium mindig kiváló termékeket produkált, így azokat magasabb áron el lehet adni külföldön, a külföldi silány minőségű húst és húskészítményt pedig  "olcsón" megveszi a magyar, mert annak bizony minden jó. Talán érdemesebb lenne a belső piacot erősíteni és kevesebbet fordítani a behozatali oldalra. Igaz így kisebb lenne a kivitel is, de lehet, hogy nekünk, magyaroknak jobb lenne. Maximum a spekulánsoknak lenne belőle kára.
Sajnos a pénz mindent meghatároz. Mindenki pénzt akar. A pénz diadalmaskodik a józan ész felett.


Ugyanakkor a felvásárlási árakra nem nagyon lehet panasz, mert azok szinte évről-évre folyamatosan növekednek. Néha csökken csak egy kicsit. A felvásárlók szokás szerint mindig sokallják, a termelők pedig keveslik az árakat.
Tudom, hogy az állattenyésztés sok munkával, energiával és magas költségekkel jár, de tisztában kell lenni azzal is, hogy a végtermék eladási ára sem lehet az egekben. Annak jó, aki minden feltétellel rendelkezik, hogy saját célra állatot tartson. Annak jó, aki meg tudja termelni a takarmányt, aki saját maga tudja hasznosítani a legutolsó húsdarabot is.
Az egész egy láncreakció. Ha valaminek az ára emelkedik, lásd üzemanyag, akkor emelkedni fog a takarmány ára is, emelkednek a szolgáltatási árak, emelkedik az energia, emelkedik az élőhús ára, majd a késztermékek ára is. Mindenhol számolunk a haszonkulcsokkal és már meg sem tudjuk venni a húst, mert nem keresünk annyit, hogy teljen rá. 
Falun meg azért nem tart már az ember disznót, mert macerás. A felét úgyis elajándékozta a rokonságnak a disznóöléskor. Kevesebbe kerül a csíkos boltban megvenni (igaz rosszabb minőségű is), mint a malacot, a takarmányt, a féreghajtót, az állatorvost fizetni. Na meg az állatot nem lehet magára hagyni egy nyaralás erejéig sem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése