2012. augusztus 15., szerda

Fabrikett

Van itt egy kérdés, ami már motoszkál sok ember gondolatában. Lassan ősz lesz.
Majd tél.
 És gondolni kell a téli tüzelő beszerzésére. Nálam megtörtént- hála Istennek- már a féltető alatt sorakozik a téli tüzelőm.
Ami nem fa. 
Több oka van annak, bár hosszú évekig fával fűtöttem a kemencémben, ami a fűtésünkről gondoskodik télvíz idején.  Talán környezettudatosabb lettem. Remélem így van, nagyon igyekszem a gondolkodásomat az irányba terelni.
Szóval 5. éve a tüzelőm a fabrikett.


Egy fűrészüzem végterméke, fűrészpor és forgács. Semmi ragasztóanyag, semmi szemét. Hogy honnan tudom? Nos, ezt állítják az előállítói is, és látom, érzem a kemence fém kazánjának oldalán. A füstjének a szaga illat inkább, és a vaskazán oldalán nincs kátrányos lerakódás. Ami a fánál sajnos volt. Mert a fa víztartalma jóval magasabb, mint a fabriketté, utóbbié szinte a nullával egyenlő. Mondhatni: puskapor száraz! És ez jót tesz a kemencének, takarékos, mert jóval kevesebb kell belőle, és nem szennyezi a vizes- kátrányos füst sem a környezetet. Nem beszélve a kéményről! Tiszta marad tőle, bár tanulva a vizes fával való fűtés után, itt is használom alkalmanként a kéménytisztítót, biztos, ami biztos…

És ami számomra nagyon is lényeges, hogy a mi melegedési kényszerünk miatt nem kell kivágni fákat a Mecsek erdeiből, mert faüzemi hulladékból készül a tüzelőm.


Ráadásul rettentően okosan, praktikusan oldotta meg a cég a csomagolását is. Bár műanyagot használ, mert zsugorfóliázzák, de azt mondja a tulaj, így látszik, hogy mit vesz meg a vásárlója. Kartondobozban nem lenne áttekinthető, meg az a nedvességet felveszi és magában is tartja, átadva azt a brikettnek.
Szóval ötösével van zsugorfóliázva: nincs szemét, éppen cipelhető mennyiség, nagyon jól lehet tárolni, valamennyire a nedvesség ellen is véd. Könnyen alkalmazkodik a tárolás helyéhez, ezt a mennyiséget, könnyűszerrel lehet idomítani a hely adottságához, ahol várja sorsát télire. Ez már a sokadik jó tulajdonsága!


Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki fával fűt. Egy próbát megér, de meg kell tanulni a használatát, tanácsot ugyan lehet adni, de minden tüzelő berendezés más és más. Ki kell tapasztalni a vele való fűtést. Nem bonyolult, csak kis odafigyelést igényel, amíg kitapasztaljuk, hogyan viselkedik a kályhánkban, kazánunkban. Hihetetlenül magas hőt ad le, így óvatosan kell adagolni eleinte. Nekem elsőre sikerült megrepesztenem a kemence oldalát kissé, de baj nem lett belőle. Azóta kitanultam a mennyiséget és már tudom, hogy az adott mínusz esetén mennyi az annyi!


Amúgy könnyen kezelhető: egy darab az 9,5 cm széles, lyukkal a közepén, és  25-26 cm hosszú. A súlya 2 kg/ db, tehát egy zsugorcsomag az 10 kg. A fűtőértéke, (ha ez bárkinek mond valamit) 18,7 MJ/kg. A nedvességtartalma mindössze 7-8% max. Használható kemencébe, kandallóba, cserépkályhába, kazánba, vaskályhába, és kerti bográcsozáshoz is kiválóan alkalmas! Tudom, mert kipróbáltam már.
Ja és a lényegről még nem is beszéltem: nekem a fatüzelés mellett a kemence kihamuzása az napi, reggeli rutin volt! Borzalmas, mert a konyhámban van és azért bármilyen óvatos voltam szállt a hamu mindenfelé! A szombat reggel az a nagytakarításé volt és a porrongyon volt bizonyíték rendesen. Nos a brikettel egész télen (!!!) mindösszesen 4 –azaz négy- alkalommal hamuztam! Nem hihető, de mégis igaz. Ugyanis a hamu mennyisége 1-2% elégetés után és lévén tiszta anyagból van, a kertben a legtökéletesebben felhasználható tápanyag! Mellesleg lúgosítja az amúgy is elsavasadó földet!


És akkor a piszkos anyagiak…
Kb 60 négyzetmétert fűtök vele. Mint mondottam kemencém van, amiben egy vas kazán is található, így oldva meg a központi fűtést. Szeretem a meleget télen. Aki járt már nálam fűtési szezonban, az tudja megmondani, hogy  milyen jóleső érzés a kemence padkára ülni és nekitámasztani a hátát a forró kemencetestnek! Nincs is annál jobb, némi forralt borral megtámogatva…
Vagyis nálam melegebb van, mint szabadna hivatalosan. Így kerül a teljes szezonális fűtésünk 2 tonna fabrikettbe, azaz forintosítva 112.000 Ft-ba – szállítással együtt. Ugyanis ezt a fajtát, ami tapasztalatom szerint nekem a legjobb, Keszthelyről hozatjuk, mert sajnos itt nincsen lerakatuk.

És ha spórolósan fűtenék, még ennyi sem lenne, bár ne szabja meg nekem senki, hogy 22 fok, vagy 26 legyen nálam téli zimankó idején! 

Ha valakit érdekel, szívesen válaszolok a kérdésére ezzel kapcsolatban, megosztva a tapasztalataimat a használatával, illetve megadom a cég honlapját is! Most talán még tart is náluk az akció, amivel 1 havi fűtés árát spóroltam meg…

Szép napot mindenkinek:

Egy Vacsuti innen a szomszédból…

4 megjegyzés:

  1. Nekünk egy átlagos télen úgy 16 m3 fa ég el. 7 q-val számolva köbméterét 11,2 tonna kellene a fabrikettből. Ha figyelembe vesszük, hogy nagyobb a fűtőértéke, mint a fának, akkor ez korrigálva 9,5-10 tonnára jön ki. Na így már akár többe is kerül (nekem). :(

    VálaszTörlés
  2. Na számoltam. Korrigálva az elmúlt év fűtési adatai alapján, amikor gázzal fűtöttünk a nyílászárócsere után a fűtésköltség a következőképpen alakult:
    Gázártámogatással ~ 350e Ft-ot fizettünk, ami úgy 4000 m3 gáznak felel meg. Ugyanennyi fűtési energiát 8 t fabrikett ad, aminek az ára a keszthelyi forrásból 450e Ft + szállítás. Itt Pécsett ~550e-be kerül ugyanez. Ha fát vennék, akkor 16 erdei méterre lenne szükségem, vegyes, főleg keményfára, ami hasítva 21e/m, ami szintén 350e-re jönne ki, helyben elhanyagolható szállítási költséggel. Tehát ha a következő fűtési szezonra is megadják a gázártámogatást (ami pillanatnyilag úgy néz ki, hogy teljesül), akkor teljesen felesleges fát (fabrikettet meg főleg) vennem és a fűtéssel foglalkoznom. 24 kW fűtési teljesítményre van szükségem, ebből nagyjából kiszámolható a hasznos alapterületem, ami kicsit több, mint 60 m2. ;) És ebben a nem fűtendő helyiségek még nincsenek is benne. Akkor úgy kb. 30-32 kW teljesítmény kellene...

    VálaszTörlés
  3. Igen, ez jó amit ír a brikettről. A hamuzás biztos kényelmesebb. De fűteni száraz - 2 éve kivágott- fával kell. Úgy pedig nem jobb a brikett. Drágább. Nekem az a gyanúm,hogy egyes brikettgyártók élnek a lehetőséggel és nemes egyszerűséggel ledarálják a fát és összepréselik, és máris 2-szeres a haszon. Nincs a világon annyi fűrészpor és forgács, mint amennyi brikett készül!!! Aztán: adott térfogathoz képest nehezebb mint a fa, hiszen préselik erővel. Ebből az következik, hogy összehasonlítani csak kg-ban szabad száraz fával- mert így lesz valós. Ami mellette szól: a száraz volta. Minél szárazabb annál jobban ég el és annál kevesebb a hamu. Viszont több mint 2-szer annyiért? Én idén vettem 8 kaloda felvágott bükköt 28 e/kaloda. Egy kaloda 9-12 mázsa. Nekem a fa jobban megéri. Mert nem szeretem, ha átvágnak a brikettel. A bükk fűtőértéke 14.5 MJ/kg. A brikett 18-19 MJ/kg( de csak azért mert szárazabb). Ezért fizessek 2-szer annyit?? 4.5 mj pluszért kilónként? Itt érzem a legnagyobb becsapást, arról nem is szólva, amit az elején írtam. Jó szlogen, hogy öko, de nem hiszem, hogy fűrészpor hulladékból készül. Ennyi fűrészpor nem keletkezik!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha új házat építenék, biztos, hogy passzív irányban gondolkodnék. Minél kevesebb energiát kelljen felhasználni. Egyszeri beruházás, de hosszú távon megéri. A fűtésköltség pedig évről évre emelkedik. :(

      Törlés