2012. július 9., hétfő

Globális vízháztartás - vagyis fogalmuk sincs róla

Nagy gondok vannak a vízzel! Hülye az, aki nem érzi már most, hogy a víz igazi kincs. Többet ér mint bármilyen részvény vagy aranytömb. A víz éltető elemünk. A világ számos táján háborúznak érte, tömegével irtják ki az embereket, csak azért, hogy mások jussanak hozzá. Szomorú! Az emberiség mindig is függött a víz körforgásától, ezt bizonyítják az aszályok és az özönvíz szerű esők is.
A kutatók sem tudják megbecsülni a globális vízháztartást, aminek az oka, hogy jelentősen csökkent a mérőállomások száma, így pontos adatok nélkül nagyon nehéz dolguk van.

Nem adnak reális képet a modellek a globális vízháztartásról

    Bécs/Budapest, 2012. július 9., hétfő (MTI) - A vízháztartást vizsgáló különböző globális modellek és a mérési adatok között jelentősek a különbségek - derül ki egy most megjelent kutatásból. Pedig az aszálykatasztrófák és az özönvízszerű esők igazolják, hogy mennyire függünk a víz körforgásától. Ezért fontos, hogy a légkör, az óceánok és a szárazföld közötti körforgás részleteit megértsük.

    A klímaváltozás és a víz ebből eredő változó elérhetősége tény, és néhol nagyfokú alkalmazkodást fog követelni - állapította meg Harald Kunstmann és Christof Lorenz, a németországi Karlsruhei Műszaki Intézet kutatói a Journal of Hydrometeorology című szaklapban. A globális elemzések teszteléseként a hidrológusok és éghajlatkutatók a legmodernebb kombinált globális légköri és óceánmodellek közül elemeztek ki hármat, és összehasonlították az 1989 és 2006 közötti mérési adatokkal. 
    A kutatók nagyfokú bizonytalanságot észleltek a globális vízháztartásra vonatkozó becslések között. Egyes régiók átlagos csapadékmennyisége között például napi négy milliméter eltérés is mutatkozott. Összehasonlításképp: Magyarországon átlagosan nem egészen két milliméter csapadék esik naponta. Ezekből a modellekből tehát nem lehet megbízhatóan levezetni, mikor és hol mennyi csapadék várható. 
    Még az olyan egyszerű összefüggések sem egységesek a modellekben, mint az óceánok feletti párolgási többlet és a kontinensek feletti csapadék közötti. Bizonytalan tehát, hogy mennyi csapadék várható, és ezzel együtt mennyi folyton megújuló édesvíz áll rendelkezésre a Földön - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. 
    A másik, nem kevésbé súlyos probléma, hogy számos régióból nem áll rendelkezésre elegendő adat - fejtette ki Kunstmann. A helyzet pedig egyre csak rosszabbodik: Dél-Amerikában például több mint 85 százalékkal, 4350-ről 550-re esett a mérőállomások száma. Európa sincs sokkal jobb helyzetben: 1989 és 2006 között a csapadékmérő állomások száma tízezerről 5800-ra csökkent, és ezek fele Németországban található. 
    Megbízható adatbázis nélkül pedig a modelleken sem lehet lényegesen javítani. Ez megnehezíti az esőzések és aszályok alakulásának számszerűsítését. A kutatók szerint sürgősen szükség van tehát a csapadékmérő állomásokba történő befektetésekre, és a kieső területek meteorológiai szolgálatának megerősítésére - amennyiben szeretnénk megérteni a hidrológiai változásokat, és időben felkészülni azokra.

kf \ ksb \ hgp

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése