2012. március 29., csütörtök

A megújuló energia alkalmazását szorgalmazza az új épületeknél a MEP


Na végre, újabb lépés a megújuló energiák irányában. A bevezetés még kicsit messze van (jónéhány év), de talán ha jogilag rá lesznek kényszerítve az emberek, akkor többen gondolják át, hogy hosszú távon nyerhetnek a megújuló energiaforrások alkalmazásával. Kíváncsi leszek az energialobbira. Vajon a jelenlegi energiaszolgáltatók milyen módon fogják akadályozni a jövőben a megújuló energiaforrások használatát? Feltételezem, hogy megtalálják majd a módját. Településeken praktikusnak tartom a hálózatra visszatápláló rendszereket, de ez szerencsés esetben még akár hasznot is hozhatna a házi "erőmű" tulajdonosoknak, ha több energiát termelnek, mint amire szükségük van. Na majd ezt nem hagyják a szolgáltatók úgy sem. Úgy fogják intézni, hogy fizetni kelljen, mert az biznisz csak nekik. Legfeljebb mindenféle rendszerhasználati díjakat fognak számlázni. Kíváncsi leszek a végkifejletre. Támogatom az alternatív energiák felhasználását és örülnék, ha lenne rá megfelelő keretösszeg, hogy megvalósítsam a saját házunk esetén is, de sajnos ez nem áll rendelkezésre, hitelből pedig nem szabad belevágni... :(

Nézzük tehát a cikket:

Budapest, 2012. március 29., csütörtök (MTI) - A Nemzeti Megújuló Energia Platform (MEP) álláspontja az, hogy a közeljövőben minden új építménynél legyen kötelező a megújuló energia alkalmazása; a most elfogadott rendelet előrelépést jelent ebbe az irányba - közölte a Platform csütörtökön az MTI-vel.

A MEP közleményében ismerteti: az új kormányrendelet szerint az építmények tervezése és megvalósítása során biztosítani kell, hogy az építmény szerkezetének jelentős mértékű megbontása nélkül is beépíteni vagy csatlakoztatni lehessen megújuló energiaforrás berendezést. A platform üdvözli, hogy javaslata beépült az országos településrendezési és építési követelményről szóló kormányrendelet módosításának tervezetébe (OTÉK). 
A MEP javaslatát az indokolta, hogy meglévő épületek esetén az ilyen berendezések utólagos beépítése vagy csatlakozása sokszor akadályokba ütközik, az építmény olyan mértékű átalakításával, és ennek következtében magas költségekkel jár, amely miatt a megbízók elállhatnak a megrendeléstől. Az új rendeletnek megfelelően épített épületeknél a megújuló energia berendezések utólagos beépítése már nem okozhat gondot a jövőben. 
A Platform azt reméli, hogy az új épületek megrendelői közül sokan fognak úgy dönteni, hogy nem csak a csatlakozás lehetőségét biztosítják a jogi előírásoknak megfelelően, hanem eleve megújuló energia hasznosítására alkalmas berendezésekkel építtetik meg azokat. A közvélemény joggal várja el, hogy a közszféra jó példával járjon elől - mutat rá a szervezet. 
A MEP szerint a kormányrendeletnek köszönhetően a magyar építész szakma és az építőipar hamarosan még szélesebb körben fog alkalmassá válni a megújuló energiák alkalmazására, és egyre többeket fognak rábeszélni ezek hasznosítására. 
A MEP szerint ez rövidesen lehetővé fogja tenni, hogy például a spanyol, izraeli és német szabályozáshoz hasonlóan, Magyarországon is ne csak a csatlakozás lehetőségét kelljen biztosítani, hanem mielőbb kötelező legyen az új építmények energiaigényének meghatározott hányadát eleve megújuló energiaforrással biztosítani. 
Ezért a Nemzeti Megújuló Energia Platform arra ösztönzi a jogalkotókat, hogy mielőbb ilyen tartalmú szabályokat fogadjanak el, még akkor is, ha ezek hatálybaléptetését csak későbbi időpontban tartják megvalósíthatónak. A jogi szabályozás korai kialakítása ugyanis több időt biztosítana a gazdasági szereplőknek a felkészülésre. 
A MEP ezen törekvése egybeesik az uniós kötelezettségek teljesítésével. Az Európai Parlament és Tanács épületek energiahatékonyságáról szóló irányelve előírja, hogy a tagállamok új középületre 2018. december 31. után csak akkor adhatnak építési engedélyt, ha az közel nulla energiaigénnyel üzemeltethető, 2020. december 31. után pedig valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.

ebz \ guz

Az energiaipari zöld befektetések értéke meghaladta a 100 milliárd dollárt tavaly Európában


Budapest, 2012. március 29., csütörtök (MTI) - Az energiaipari zöld befektetések értéke 2011-ben meghaladta a 100 milliárd dollárt Európában, elsősorban a német és olasz napelem-telepítéseknek köszönhetően - ismerteti a májusi budapesti energetikai szakkiállítás alkalmából kiadott csütörtöki közleményében a Renexpo sajtóosztálya.

A közlemény rámutat: a zöld befektetések azért is különösen jelentősek, mert egyébként az energiaipari beruházások a gazdasági válság hatására erősen visszaestek. A napenergetikai befektetések egyértelműen az első helyre kerültek tavaly, megelőzve az eddig  élen álló szélenergiát. 
A tájékoztatás szerint a napenergia területén jelentős elmozdulás történt Magyarországon is. Több pályázat is elérhető, amelyekkel gazdaságosan telepíthető napelemes rendszer.
A családi házakon történő napelem felszerelésére az ország egész területéről lehet pályázni. A közlemény szerint a támogatás mértéke 30 százalékos, amelyhez 10-20-30 százalékos bónusztámogatás is elnyerhető. A pályázat feltétele az épület energetikai tanúsítványa. A nemzetközi energetikai szakkiállításon május 10-12-e között ott lesznek az Energiaközpont munkatársai, akik a pályázati lehetőségekkel kapcsolatban részletes felvilágosítást tudnak adni. 
Napelemes rendszer épül a Szegedi Tudományegyetem épületeinek tetejére is. Az intézmény a Fenntartható Fejlődési Stratégia részeként 24 helyszínen 2754 napelemet telepít, így villamosenergia-igényének 7 százalékát állítja majd elő megújuló energiaforrásból. A beruházás várhatóan több mint 25 millió forintos villamosenergia-megtakarítást jelent évente. Az uniós támogatással megvalósuló beruházástól a szakemberek azt várják, hogy mintaprojekt lesz a közintézmények számára - tájékoztat a Renexpo.

gká \ guz

Hozzáfűzés: Számításaim szerint a támogatás nélküli napelemes beruházás megtérülése családi házak esetén 15-18 év. Támogatással (feltéve, ha az ember elnyeri) 10-12 év. A napelemek élettartama átlagosan 30-35 év, az inverterek és egyéb kiegészítők kb. 15 évet bírnak, sziget üzemű rendszerek esetén pedig az akkumulátorokat 5-10 évente cserélni kell. Ajánlott figyelembe venni ezeket az élettartamokat is, hiszen egy inverter ára teljesítménytől függően, akár az egymillió forint közelében is lehet. Szükséges tervet is készíttetni az engedélyezéshez, ami kb. 130 ezer forint körüli összeget kóstál.
Nagy dilemmát jelent számomra is, hogy milyen formában állítsam elő a villamos energiát, melyik az a mód, ami a lehető leghamarabb megtérül, a lehető legalacsonyabb a költsége és a leghatékonyabb. Sajnos még támogatással együtt is nagyon sokba kerülnek és több milliós önrészt kellene előteremteni hozzá...

Siralmas szőlőtermesztési adatok

Ismét az mti hírei között kutakodva akadtam rá a következő két KSH diagramra:



Jól látható, hogy a betakarított mennyiség jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a terület. Ez annyit jelent, hogy az egy hektárra jutó termésátlag iszonyatos mértékben csökkent az elmúlt egy évtized alatt. A szőlőművelés idő- és pénzigényes. A folyamatosan dráguló (már extrém árkategóriába sorolható) növényvédő szereknek köszönhetően sokan lemondanak a szőlő termesztéséről, mert nem éri meg. Az új fajták pedig kevésbé ellenállóak a betegségeknek, így nem várható akkora élettartam, mint pl. a sok-sok évtizeddel ezelőtt telepített tőkék esetén.
Ha kiveséznénk a KSH statisztikáit, akkor szinte majdnem bizonyossá válna, hogy többségében a kistermelők területei és termésmennyisége a csökkenés fő oka. A nagy szőlőbirtokok továbbra is élnek és virulnak.

Van egy jó hír is a fentiekhez, ugyanis a VM egy átcsoportosítással több támogatást nyújt a szőlő- és bortermelőknek (alapos a gyanúm, hogy a nagy részét a nagyüzemi termelők fogják "lenyúlni"). Erről a cikk idézve itt:

"VM: több forrást kapnak a szőlő- és bortermelők

    Budapest, 2012. március 29., csütörtök (MTI) - Újabb forrásokat - mintegy 6,5 milliárd forintot - csoportosít át a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására - közölte a szaktárca csütörtökön az MTI-vel.

    A 2012-re eredetileg tervezett 5,5 milliárd forint kevés volt arra, hogy minden támogatási igényt jóváhagyjon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), még mintegy 700 kérelmező várja, hogy nemzeti forrásból felszabaduló pénzek átcsoportosításával megújíthassa szőlőültetvényeit a következő években.
    A szőlő- és bortermelők az újabb forrással összesen mintegy 12 milliárd forintos összeghez jutnak idén és jövőre ültetvényeik átalakítására. Az MVH először a fiatal gazdálkodók egyéni terveit hagyja jóvá, ezután az eredetileg benyújtott egyéni tervek beérkezési sorrendje alapján dönt. 
    Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter már aláírta a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és -átállításának szabályozásáról szóló rendeletmódosítást, amely március 31-től hatályos. A VM célja a módosítással, hogy minden, a szőlő- és bortermelőknek felszabadítható forrást, a szőlőültetvények megújítására lehessen fordítani.
    A szaktárca a jogszabály-módosítással lehetővé teszi, hogy az MVH a keretkimerülés miatt elutasított egyéni terveket is elfogadhassa. Azoknak a gazdálkodóknak, akiket keretkimerülés miatt tavaly elutasítottak, ez év április 20-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy továbbra is fenntartják ültetvény-korszerűsítési szándékukat. Újabb egyéni terv befogadására nincs lehetőség. 
    A VM arra is emlékeztet, hogy az unió 2015-től el akarja törölni a szőlőtelepítési szabályozást. Ez a tömegborok előállítóinak kedvezne, ezért Magyarország nem támogatja a szőlőtelepítés liberalizációját - tartalmazza a közlemény.

gcv \ gpp"

Az utolsó bekezdést javaslom újra és újra elolvasni, hogy jobban felfogjuk. Ebből is kiderül, hogy az EU-ban nem a minőség, hanem a mennyiség számít. Az olcsó külföldi borok már elárasztották a boltok polcait és télen is tudunk vásárolni szép, nagyszemű, ámde ízetlen külföldi szőlőt. Valóban erre van szükségünk? Legyenek igényeink és ragaszkodjunk a magyar szőlőhöz és magyar borhoz. Saját magunk ellátására igazán nem igényel nagy ráfordítást néhány tőke csemegeszőlő vagy pár sor a bornak. Termeljünk csak keveset, saját magunknak és nem bánjuk meg. Hobbinak is jó és nem utolsó sorban tudjuk, hogy mit eszünk és mit iszunk... Ráadásul borban az igazság! ;)

2012. március 28., szerda

Szennyvízcsatorna vagy saját tisztító?

A szennyvízkezelés mindig is fontos kérdés volt a környezetvédelem szempontjából. A rendszerváltás után megkezdődött az ország intenzív csatornázása. Korábban csak a városokban volt szennyvízcsatorna, aztán folyamatosan vonták be a rendszerbe a falvakat is. A projektek pályázati pénzekből és nem kevés lakossági hozzájárulással valósultak meg.


Mint egy korábbi postomban is írtam, már elkezdtem nézelődni a saját szennyvíztisztító után, ugyanis az emelkedő víz- és csatornadíjak miatt keresni kell egy olyan megoldást, amivel hosszú távon a rezsiköltségek csökkenthetők. Sajnos az önellátás megvalósítása nagy pénzekbe kerül, főleg úgy, hogy csak minősített rendszereket engedélyeznek. Már találtam néhány elfogadhatóbb rendszert, de még mindig magas az ára és a megtérülési idejük bőven 10 év körül van, de hát hosszú távra tervezünk. Saját tisztítóval azonban a megtisztított szennyvizet és szennyvíziszapot újra tudjuk hasznosítani (legalábbis kertes, családi házas környezetben). Örök dilemma, hogy megéri-e az egész beruházás, mert nem kevés összeget emészt fel. Ha pedig már rákötöttünk a csatornára és feltöltöttük a régi emésztőt, akkor ezeknek a megvalósítási költsége is hozzájön a saját tisztító árához és számolnunk kell a korábbi rendszerek megtérülésével is.
Nem tudhatjuk viszont, hogy 1, 2 vagy akár 10 év múlva mennyi csatornadíjat kell fizetnünk. Kevesebbet bizonyára nem. Mondom ezt annak tudatában, hogy azok a közművek is elöregszenek, szükség lesz a cseréjükre, ami nem kevés költségbe kerül és ez nem az ügyfelek, hanem a szolgáltató feladata. Emellett a közműszolgáltatók még profitorientáltak is (hogy süljön ki a szemük! :) ).
A kiszolgáltatottság azonban rossz érzés. Nyugdíjunk már nem lesz, így már csak ez miatt is érdemes elgondolkozni azon, hogy hosszú távon muszáj megvalósítanunk egy olyan környezetet magunknak, ahol nem kell rezsiköltségeket (vagy csak kis mértékben) fizetnünk, ha már a bevételi oldalon nem fog mutatkozni szinte semmi...

Júliustól fordított adózás lesz több mezőgazdasági terménynél


Azoknak, akik nem csak önellátásra, hanem eladásra is termelnek, érdemes lesz figyelni a következőkre:

Budapest, 2012. március 28., szerda (MTI) - Elkezdődött a fordított adózás mezőgazdasági bevezetéséről szóló előterjesztés társadalmi vitája, a gabonák, olajos magvak és a fehérje növények értékesítésekor a fordított adózás szabályait várhatóan július 1-től kell alkalmazni - közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint a vonatkozó jogszabály módosításának előkészítése és a szükséges uniós brüsszeli egyeztetés a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közreműködésével folyik.
A fordított adózásnál az eladó nem számít fel áfát. Az általános forgalmi adót a vevőnek kell megfizetnie, közvetlenül az államnak. Ez az adózás-technikai lépés - a szakértők szerint - hozzájárul a mezőgazdaságban jellemző áfa-csalási módszerek visszaszorításához.
A VM emlékeztet: a kormány folyamatosan tárgyal az Európai Bizottsággal az egyes mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos áfa-csalások visszaszorítására alkalmas fordított adózás bevezetéséről. 
Az ágazati szereplők véleménye szerint a gabonaágazaton belül a feketegazdaság aránya akár a 20-30 százalékot is elérheti. A fordított adózás bevezetése elsősorban olyan csalástípusok ellen lehet hatékony, amikor a felvásárló a továbbértékesítés után, az áfa befizetése előtt eltűnik a piacról vagy csődbe megy. A számla alapján viszont a tőle vásárló jogosult a meg nem fizetett adó levonására. A fordított adózás alkalmazásakor például az eladónak az áfa-bevallásában meg kell adnia a vevő adószámát, míg a vevőnek az eladó adószámát kell közölnie az adóhatósággal.
Amennyiben a fordított áfa-szabályokat az Európai Bizottság jóváhagyja, július elsejétől lehet alkalmazni. A fordított áfa alá tartozó termények várhatóan a következők lesznek: kukorica, búza, árpa, rozs, zab, tritikálé, napraforgó, repce és szójabab.
A szaktárca közleményében példaként megemlíti, hogy Romániában a múlt év óta sikeresen alkalmazzák a fordított áfa-fizetést egyes mezőgazdasági terményeknél.

gcv \ gry

Vérnyomáscsökkentő tabletta helyett friss gyümölcs


Az alábbi hírt olvasva megerősödött bennem ismételten az, hogy a kivi jó, a kivi finom és érdemes lenne néhány tővel telepíteni. A klíma megfelelő hozzá, egyszer már próbálkoztunk vele, de nem igazán jött össze. Talán a talaj minősége miatt. Még egy próbát megér talán. Hátha sikerül...

Matos Lajos, az MTI szakértője írja:
Budapest, 2012. március 28., szerda (MTI) - Norvég kutatók bebizonyították, a kivi hatásos vérnyomáscsökkentő, rendszeres fogyaszta a vérnyomást a normál értékhez közelíti - olvasható a J. Human Hypertension című folyóirat tanulmányában.

Rune Blomhoff és munkatársai évek óta foglalkoznak a kivi hatásainak kutatásával. Korábban bebizonyították, hogy az eredetileg Kínából származó gyümölcs gátolja a véralvadás alapjául szolgáló vérlemezkék összecsapódását.
A kivi szinte minden fontos vitamint tartalmaz, gazdag antioxidáns vegyületekben. Európában a gyümölcs főként akkor terjedt el, amikor a kivi termesztésének vezető országa a II. világháború után Olaszország lett.
A norvég kutatók szív- és érbetegség szempontjából kiemelten veszélyeztetett vizsgálati alanyokat választottak. Igen kövér, erős dohányos férfiakat kértek részvételre. A vizsgálatot 100, emelkedőben lévő vérnyomású vagy már eleve magas vérnyomású férfi fejezte be. Először egy hónapig arra kérték a résztvevőket, hogy ne szedjenek gyógyszereket, antioxidáns készítményeket, és mivel a véralvadás kérdése is érdekelte a vizsgálókat, ne vegyenek be aszpirint.
Véletlenszerű elosztás szerint 33 résztvevő naponta három kivit fogyasztott, ugyanannyi vizsgálati alany mindenféle más gyümölcsöt és zöldséget evett ugyanolyan mennyiségben, végül a többiek a megszokott étrendjüket tartották.
A kivicsoportban már a kissé emelkedett vérnyomású résztvevők vérnyomása is csökkent, de a magas vérnyomásúak első értéke, a szisztolés vérnyomás átlag 15 Hgmm-el ment lejjebb, a második érték, a diasztolés nyomás 13 Hgmm-el lett alacsonyabb. Ez új gyógyszerek bevezetésekor is kiemelkedő hatásnak számít.
A kivi a vérnyomást növelő enzím hatását is gátolta, és a véralvadási készséget csökkentette. Ez azt jelenti, hogy háromféle kedvező szívvédő hatása van.

pml \ ifgg

Illegális savanyítóüzemet találtak Győrben


Azok után, hogy a minap megjelent egy cikk arról, hogy mennyi a haszna a zöldség-gyümölcs illegális piacának, nem csodálkozom, hogy rábukkantak megint egy illegális üzemre. A feketekereskedelem és az engedély nélküli előállítás az élelmiszerpiacon jelentős nemzetgazdasági kieséseket tud produkálni. Sokan azonban rákényszerülnek arra, hogy feketén végezzék a tevékenységüket, mert ha adózni is kellene belőle, akkor nem tudnának piacképes árakat adni a multikkal szemben. Ahogy a politikai intézkedések mutatják, nem a kistermelők támogatásán van a hangsúly, ezért aztán mindig is lesznek az alábbi cikkhez hasonló esetek...

Győr, 2012. március 28., szerda (MTI) - Illegális csalamádéüzemre bukkantak egy győri családi ház alagsorában - mondta el újságíróknak szerdán Hercsel György, a Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának vezetője.

A fogyasztóvédelmi felügyelőséghez érkezett lakossági bejelentés, hogy a környékbelieket zavarja az erjedő káposzta erős szaga. A helyszínen azt tapasztalták, hogy tizenhét, egyenként kétszáz literes hordóban erjesztenek savanyúságot. A helyiséget bérlő férfi pedig se kistermelő nem volt, se tevékenységbejelentési kötelezettségének nem tett eleget - mondta Hercsel György.
A feltételezések szerint az első adagot savanyító férfinak nemcsak bírságra kell számítania, hanem arra is, hogy vele fizettetik meg az erjedő zöldség ártalmatlanításának költségeit - tette hozzá.

bly \ ppd

2012. március 27., kedd

Túlsúly

Egy 2008-2009-es felmérés szerint Magyarország az 5. helyen áll az EU tagállamok között a túlsúlyosok ranglistáján a 18 év feletti korosztályban (ezen belül a túlsúlyos férfiak ranglistáján a 3.).


Ki és mi ezért a felelős? Talán túlságosan el vagyunk kényelmesedve, nem mozgunk eleget, egészségtelenül táplálkozunk vagy a génjeinkben van? Bevallom őszintén, én is túlsúlyosnak érzem magam és most elkezdtem dolgozni azért, hogy ne így legyen. Az egészségtelen táplálkozás az egyik fő felelős. A termékekben lévő ízfokozóknak köszönhetően mind többet szeretnénk zabálni a boltok polcain található egészségtelenebbnél egészségtelenebb élelmiszerekből. Olyan felesleges dolgokat eszünk meg, amik nem szükségesek a szervezetünk számára és túlzott fogyasztásuk betegségekhez vezet. A mozgáshiány rásegít erre, ugyanis a bevitt kalória nagy része nem hasznosul mozgási energiává, így szervezetünkben lerakódnak a fehérjék, zsírok és egyebek, azokat nem égetjük el. A fiatalok pl. egyes oktatási intézményekben nem vesznek részt a testnevelés órákon, illetve passzívak. A televízió és az Internet pedig szintén többeket megakadályoz a mozgásban, mert a mindennél fontosabb "kedvenc" sorozatokat nem lehet kihagyni, így az ember ott ragad a TV előtt egy zacskó chipsszel és egy sörrel a kezében. No comment. :)
Tudatos táplálkozással és mozgással még azok számára is megelőzhető az elhízás, akik genetikai okokból hajlamosak rá. A kóros elhízás többek között szív- és érrendszeri problémákhoz vezet, ami az egyik leggyakoribb halálok Magyarországon. Előfordulhat még vizesedés, köszvény, valamint csont-, izületi- és izomproblémák, stb.
A helyes táplálkozás érdekében érdemes körülnézni az Interneten, de vigyázzunk, mert nem szabad mindent elhinni. A mozgást pedig nem feltétlenül a konditeremben kell elképzelni. Lehet dolgozni a kertben (már akinek van) vagy lehet kerékpározni is...

Aszály

Az időjósok szerint az idén újabb aszályos nyár jöhet, az átlagosnál forróbb hőmérsékletekkel. Bár a múltkor azt írtam az egyik postban, hogy van némi tartalék a talajban, mostanra ez elfogyni látszik. Az őszi szárazság után a februári hó és a téli esők nem tudták pótolni a talaj vízhiányát. A növényzet elég rendesen megindult. Megkezdődött a virágzás, kipattantak a rügyek és intenzíven nőnek a hajtások. Ez sok vizet és tápanyagot igényel. Növényeink hamar felélik azt a víztartalékot, ami a gyökérzónában van, így már most, tavasz elején pótolnunk kell azt. Folyamatosan tölcsérezek a kertben, hogy az öntözővíz hamarabb jusson a gyökerekhez és ne folyjon el a felszínen. Ezzel az öntözés hatékonysága növelhető. Tegnap mintegy 3 órát vett igénybe a művelet, hogy a gyümölcsfákat, szőlőt, bokrokat, veteményest és a virágoskert egy részét megöntözzem, pedig nem túl nagy a terület. Úgy látom, hogy az öntözés naponta szükséges lesz, hogy legyen elég víztartalék a növényekben, így talán jobban átvészelik a melegebb napokat...

2012. március 26., hétfő

Zöldség- és gyümölcstermesztés Magyarországon

Úgy vélem, hogy a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés elég nagy válságban van. A gyümölcstermesztés mutatói még hagyján, de a zöldségtermesztésére nem hiszem, hogy lehetne mit mondani. Szánalmas. Vajon miért? Azért, hogy a holland, spanyol, marokkói, török és egyéb helyekről származó, silány minőségű terményeket együk? Kinek az érdeke ez? Miért nem lehet a hazait támogatni? Miért kell felszámolni? Kérdések, kérdések és kérdések. Nem jó ez így!

 

Emelkedő vízdíj

A vízdíj árának emelkedése folyamatos tendenciát mutat. Sajnos! Bár mindig azt mondtam, hogy nem szabad pazarolni, mert a víz kincs. Eljutunk addig, hogy lassan már csak a kiváltságosok privilégiuma lesz, hogy minőségi vízhez jussanak. Az elmúlt egy évtizedben a víz ára a duplájára emelkedett (és akkor még nem beszéltünk a csatornadíjakról). El kell hát gondolkozni azon, hogy hogyan tudjuk optimalizálni a vízfelhasználásunkat. Vannak, akiknek van lehetőségük esővízgyűjtésre vagy rendelkeznek saját kúttal, azoknak talán szerencséje van. Akik ilyent nem tudnak megvalósítani, azok ki vannak szolgáltatva a vízszolgáltatóknak és kénytelenek megvásárolni a vezetékes vizet.

Vízdíj Magyarországon (2000-2011)

A világon egyre fogy az ivóvíz, köszönhetően a felelőtlen, pazarló felhasználásnak, a környezetszennyezésnek, és a klimatikus viszonyok megváltozásának. Ugye nem szeretnénk, hogy gyerekeink és unokáink szükségét szenvedjék? Ugye nem szeretnénk, ha az ő életminőségük rosszabb lenne, mint a miénk? Bolygónk egyes részein már harcok folynak az édesvízkészletek birtoklásáért (pl. Afrika). Akié a víz, azé a hatalom! Magyarország szerencsés helyzetben van, hiszen felbecsülhetetlen értékű ivóvízkészlettel rendelkezik. Azonban gondolkozzunk el azon, hogy mi lesz akkor, ha erre másoknak is szüksége lesz és szemet vetnek rá (ha még nem vetettek egyáltalán)???

Atomenergia

Bár nem tartozik az önfenntartó életmódhoz, hiszen házunk, lakásunk nem rendelkezhet saját atomerőművel, de környezetvédelmi szempontból mégis fontosnak tartom, hogy megemlítsem.
Az atomenergia az egyik legtisztább energiaként van számon tartva, hiszen a többi hőerőművel szemben nincs káros gázkibocsátása és jóval kevesebb hulladékmennyiség termelődik. Pozitív tulajdonságai mellett az atomenergia hasznosítása számos negatívummal is büszkélkedhet (na de melyik nem). Megfelelő biztonsági intézkedések mellett azonban ez sem veszélytelenebb, mint bármi más.
Az mti hírei között akadtam rá a következő grafikonokra:

Az atomenergia támogatottsága a világon, 2011 Ipsos felmérés, 2011. június.

A világ atombiztonsági rangsora (2011)

Az első grafikonon jól látszik, hogy jóval kevesebben támogatják az atomenergia felhasználását, mint amennyien ellenzik. Az országokat elnézve, lehet valami a tájékoztatásban. :) A legtöbben azért nem támogatják, mert félnek tőle és az elmúlt évtizedek atombalesetei (lásd Csernobil), ellenérzéseket váltanak ki az emberekben.
A másik oldalon pedig ott van a technológia. Napjainkban már többszörösen túlbiztosítják az újabb erőműveket, így a balesetek valószínűsége elég kicsi (bár jobb félni, mint megijedni). A második képen láthatjuk, hogy Magyarország a második helyen szerepel a világ atombiztonsági rangsorában. A vizsgált szempontok alapján messze megelőzzük az USA-t és Oroszországot, valamint az összes "atomnagyhatalmat" is.
Egy biztos: az atomenergia felhasználásához nem kell tarvágásban kivágni az erdőket, nem kell kamionszám szállítani a fűtőanyagot, így a környezet terhelése jóval kisebb lesz, mint a fosszilis forrásokat használó erőművek esetében.

Az atomerőművekről bővebben itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Atomer%C5%91m%C5%B1
Az atomenergiáról pedig itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Atomenergia

2012. március 24., szombat

Önfenntartás kényszerből

Nap, mint nap járva a lakóhelyemül szolgáló nagyváros utcáit, egyre több olyan embert látok, akik élelem, ruha, fém és egyéb "hasznosítható" dolgok után guberálnak a kukákban. Szinte már nincs is olyan utca, ahol a hajléktalanok egymást követve ne turkálnának. Szomorú látvány ez. Sokan nem is tudják átérezni, hogy milyen lehet ezeknek az embereknek pusztán az életben maradásért küzdeni. Nincs hol lakniuk, nincs jövedelmük, nincs egészségbiztosításuk és sokszor nincs mit enniük sem. Sajnáljuk őket? Vagy ne? Más kérdés. Ki miért került az utcára? Nagyon sokan a saját hibájukból. Talán a többség. Aki körültekintően él és gazdálkodik, be tudja osztani amije van, az kisebb valószínűséggel kerül ilyen helyzetbe. Ha valaki hitelből vagy kölcsönökből él és abból próbál megvalósítani bármit, az ki van szolgáltatva. A legtöbben meggondolatlanul veszik fel ezeket a pénzeket és meggondolatlanul költekeznek. Probléma az alkoholizmus és a munkanélküliség is.
Aztán amikor az utcára kerül az ember, akkor sajnáltatja magát, az alkoholizmusba menekül és egy idő után már csak az életösztön munkálkodik benne. De milyen élet ez? Mondhatnánk, hogy nincs gondjuk, nem kell fizetniük az egyre emelkedő rezsit, nem kell megszakadni a munkában, stb. Akár irigyelhetnénk is őket. De mégsem tesszük.
Ők önfenntartóak a szó szoros értelmében. Amit találnak azt esznek, ott alszanak, ahol nem áznak meg, összegyűjtik maguknak az egyszerű, igénytelen életükhöz feltétlenül szükséges dolgokat. Ilyen formában nem szívesen lennék önfenntartó. Jó, ha az embernek van tulajdona, vannak igényei (racionális igények) és az ezekhez szükséges dolgokat meg tudja teremteni magának. Az élet úgy szép, ha van értelme élni. Éljünk hát úgy, hogy jó legyen nekünk.
Sokan nem tudnak élni a lehetőségeikkel. Eljátsszák azt, amijük van, elpazarolják a szüleik, nagyszüleik által létrehozott vagyont, nem értékelik a természet és a föld adta javakat. A pénz befolyásolja minden gondolatukat és a rabjaivá válnak. Majd eljön az idő, amikor kényszerből "önfenntartók" lesznek.
A minap is egy szinte teljesen berendezett "lakás célú" bokrot láttam, ahol matracokon alszanak a hajléktalanok egy játszótér szélén. Társaik pedig a közeli kukákban turkáltak élelem után. Mindennapos látvány. Tény és való, hogy akik nem az ő helyzetükben vannak, sok olyant dobnak ki, ami másnak hasznosítható. Nem igazán tudjuk értékelni a nyomort és a szükséget, amíg nem kerülünk abba a helyzetbe. Panaszkodunk, hogy milyen rossz nekünk, ugyanakkor bármit megveszünk, majd kerül a kukába és szemét lesz belőle. Ez lesz a modernkori hulladékhasznosítás? A hajléktalanok szelektálják ki a számukra még hasznosíthatót?
Nem éppen kellemes látvány szép országunk gyönyörű helyein a belvárosokban guberáló hajléktalanhorda. A turizmus szempontjából pedig kimondottan ártalmas. Valamit tenni kell. Tenni kell azért, hogy mindenkinek jó legyen. Vannak használaton kívüli területek, épületek, ezekből lehetne "hajléktalan központokat" alakítani. Nem biztos, hogy a ma üzemelő hajléktalanszállók mintájára kellene csinálni, hanem az olyan kezdeményezésekhez hasonlóan, mint amikor vetőmagot és állatokat osztanak szét különböző programok keretében a hátrányos helyzetű településeken. Lehetne közösséget alakítani ezekből a hajléktalanokból is és megtermelhetnék legalább a számukra szükséges élelmet. Legalább a pusztuló félben lévő gazdasági épületeknek is lenne "gazdájuk", a parlagon levő földek is művelve lennének. A lomtalanításokból származó használt, de még használható bútorokat, eszközöket pedig fel lehetne használni ezekben a "központokban", így nem szemét válna belőlük, hanem valóban újra lennének hasznosítva.
Lehet, hogy ez az elképzelés kicsit utópisztikus, de nem megvalósíthatatlan. De ki lesz, aki bele mer vágni egy ilyen dologba?

Zárszónak legyen itt egy kép a "gyűjtögető" életmódról:


2012. március 23., péntek

Tavaszi fáradtság

Hurrá! Gyönyörű az idő, vétek a házban tartózkodni. Munkából hazaérve tettünk-vettünk a kertben. A szervezet amúgy is ki van merülve a tél után, kell a vitaminpótlás is, így hát ragyogó alkalom a D-vitamin gyűjtögetésére a kerti munka. A kora tavaszi napsütés, a jó levegő és a munka azonban rendesen le is tud fárasztani, így néha jólesik egy félóra alvás a hintaágyban. :)

2012. március 22., csütörtök

Szennyvíztisztítás kompakt tisztítóművel

Jár az agyam folyamatosan, hogy miket lehetne megvalósítani annak érdekében, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a közműszolgáltatóknak. A vízszerzésre ásott kút áll rendelkezésünkre, ezt tervezem elsődleges vízforrásként kialakítani majd (szükséges az ivóvíz minőségű víz előállítása is), de erről írok később.
Ha saját vízforrást használunk, akkor viszont legálisan nem engedhetem a szennyvizet a csatornahálózatba. Ennek megfelelően meg kell tisztítani a szennyvizet és azt vagy újra felhasználni vagy pedig elszikkasztani. Sok településen nem engedélyezik a szikkasztást, így marad az újrahasznosítás. Öntözővíznek tökéletes, és akinek lehetősége van, az még újbóli wc-öblítésre is felhasználhatja, stb.
Meg kell jegyeznem, hogy kizárólag minősített gyártó által forgalmazott szennyvíztisztító művet lehet telepíteni (sok településen ezekkel szemben is akadályokat állítanak, hiszen a közműlobbi ugyanolyan erős, mint pl. a gyógyszeripar).
A háztartásban különböző minőségű szennyvizek keletkeznek (szürke, fekete), ezeknek a kezelése más-más eljárást igényel. Mivel a mi házunk úgy van kialakítva, hogy ez egybe folyik (fekália a fürdővízzel, mosóvízzel, stb. keveredik), ezért ennek megfelelő rendszert kell választani.
Rengeteget kerestem az Interneten és sok információt gyűjtöttem annak érdekében, hogy megtaláljam a számomra legoptimálisabb megoldást. Kétséget kizáróan az lenne a legjobb, ha a szennyvízzel valamilyen módon (pl. biogáz) villamos energiát is tudnék fejleszteni. Ez nálunk sajnos nem megoldható, ugyanis a gáz alapjául szolgáló nyersanyagot úgy kellene beszereznem, mert nem termelődik annyi, amennyire szükség van, így nem lenne gazdaságos egy ilyen reaktor kiépítése (erről is írok a későbbiekben).
Marad tehát egy kompakt víztisztító. Találtam egy céget, és korrekt árajánlatot adtak (persze a költségvetésből még hiányzik az összeg), de érdemes elgondolkozni rajta. Nem elfeledve, hogy hosszútávra tervezzük az ilyen beruházásokat, de a megtérülést is figyelembe kell venni.


Alapvetően nem kell sok szempontot mérlegelnünk, ugyanis a méretet (teljesítményt) az átfolyó szennyvíz mennyisége fogja megadni. Ennek megfelelően családi házak esetén a házban állandó jelleggel tartózkodó személyek számát veszik figyelembe a gyártók és átlagos vízfelhasználással számolnak. Ezek a tisztítóművek hasonló módon működnek, mint a nagy kommunális szennyvíztisztítók.
Természetesen nem elhanyagolható a helyigény sem. Az általam fellelt, a Senex Kft. által forgalmazott AT 6-50 tisztítónak elhanyagolható a helyigénye, azonban nem csak ezzel kell számolni, hanem azzal is, hogy ha újra akarjuk hasznosítani a megtisztított vizet, akkor szükségünk lesz egy víztározóra (ez mérettől függően foglal helyet), valamint szikkasztás esetén egy szikkasztómezőre.


Számolni kell azzal is, hogy egy négy fős család esetén évente mintegy 0,5 m3 szennyvíziszap keletkezik. Biológiai tisztító révén ez stabilizált és nem fertőző. Földdel és komposzttal keverve trágyázásra alkalmas.

Itt megtekinthető a szennyvíztisztító leírása és az árajánlat, amit kaptam:


Terveim szerint egy ehhez hasonló (vagy pont ez) rendszer kielégítené az igényeinket. Rendelkezésünkre áll még egy 16 m3-es falazott víztározó is, amit fel tudunk használni átmeneti tárolásra és egy öntözőrendszer bázisát képezheti. Elképzelhető az is, hogy a szennyvíz el lesz szikkasztva, mert a csapadékvíz jobban megfelel öntözési célra, így a víztározó lehet, hogy esővízgyűjtő lesz. (A havi átlag 13 m3 vízfogyasztásunkkal számolva pedig a téli időszakban gondok lehetnek, ha megtelne a tároló a tisztított vízzel. Áprilistól októberig  nincs gond a hasznosítással, de télen akadhat, bár megoldható túlfolyóval és szikkasztóval...)

Mindent összevetve, a szennyvíztisztítás megvalósítása is csak egy komplett rendszer keretében térül meg viszonylag rövid időn belül. Akkor, ha van saját vízforrásunk és a tisztított vizet is hasznosítani tudjuk. A lényeg azonban, hogy környezetbarát technológiát alkalmazva megmenekülünk a közműszolgáltatók elnyomásától...

2012. március 21., szerda

Az idei első medvehagyma salátánk

Múlt hétvégén az ebédhez megettük az idei első medvehagyma salátánkat. Már lehet "szüretelni" a jobb helyeken...


2012. március 20., kedd

A fa és tüzelése - videó

Lassan vége az idei fűtési szezonnak, így hát készülhetünk is a következőre. A gáz rossz minősége és silány fűtőértéke miatt egyre többen térnek át ismét a fatüzelésre (más kérdés, hogy ki hogyan és honnan szerzi be).
Itt egy jó videó, ami segít abban, hogy hogyan égessük a fát és nyerjük ki belőle a lehető legtöbb energiát.


2012. március 17., szombat

Ingyen támfal

Ha lejtős terepen van a kertünk, akkor az erózió elkerülése és a könnyebb munkálhatóság érdekében érdemes támfalakat építeni. Ha netán rendelkezésünkre áll kő vagy bontásból származó beton, stb., akkor kisebb támfalakat rakhatunk kötőanyag nélkül is, így igazán nem kerül semmibe. A képen látható támfalunk már 30 éve jól szolgál a kertben:



Tömegek a kertekben a 4 napos hétvége alkalmával

A négy napos hétvége alatt, a jó időt kihasználva, emberek tömegeit látni a kertekben. Március 15-én is több embert lehetett látni metszeni, kapálni, karbantartani, mint kokárdát hordani. Aki nem a politika hazugságaival, a tüntetésekkel, a felvonulásokkal, hanem saját magukkal és a családjukkal foglalkoznak (és persze van egy kis kertjük is), azok mind a tavaszi munkákkal foglalkoztak a "nemzeti ünnep" helyett is és most egész hétvégén...

2012. március 15., csütörtök

Ciszterna

A víz kincs, egyre nagyobb kincs, így hát nem pazarolhatjuk és minden cseppjét a saját javunkra kell fordítani. A csapvíz egyre drágább, így már a luxus kategóriába tartozik, ha valaki azzal öntöz. A vegyszeres kezelés miatt pedig nem igazán tesz jót a növényeinknek sem. Bizonyított tény, hogy öntözésre a legmegfelelőbb a csapadékvíz. Ha van akár csak egy kis tetőfelületünk, érdemes felfogni a rajta összegyűlő vizet. Most írhatnék róla ezt-azt, de számos forrás szól a csapadékvíz hasznosításáról a neten.
Ha van lehetőségünk, akkor érdemes ciszternát építeni. Mielőtt azonban belevágnánk, nézzünk utána, hogy az adott tetőfelülethez mekkora tartály ajánlott, milyen anyagokból építsük, milyen szűrőrendszert integráljunk, stb.
Néhány kép a saját ciszternánkról (a szőlőhegyen nincs vezetékes vizünk):





Az esővíz hasznosítása nagyon mozgatja a fantáziámat, már csak azért is, mert hosszú távon rengeteget lehet spórolni vele, azon túl mivel lágy víz, szűrés után kiválóan alkalmas pl. mosásra, wc öblítésre, stb. A csapadékvíz felhasználása során nem kell aggódnunk, hogy vízkövesek lesznek a háztartási gépeink és a csővezetékeink.

Itt pedig egy nagyon jó link az esővíz hasznosításról: 

Metszés kész

Már a múltkor kész volt a metszés, de most készítettem pár fotót a fákról. Némelyiken elég drasztikus metszés lett eszközölve (pl. az egyik képen látható öreg cseresznyefán), csak úgy, a fiatalítás kedvéért. Túl magasra soha nem engedjük nőni őket, hogy könnyű legyen a gyümölcsöket leszedni... Az utóbbi években nagyon sok fiatal fa lett telepítve. A tapasztalat, hogy manapság ritkán lehet igazán jó oltványokat beszerezni. Sokkal sérülékenyebbek, kevésbé ellenállóak a betegségeknek, stb... Az öreg fák pedig évről évre hozzák a formájukat.






Kordonozás

Kihasználva a "nemzeti ünnep" adta jó időt, kimentünk a hegyre, hogy a szőlőkordonokat karbantartsuk. Elég szeles helyen van a szőlő, úgyhogy minden évben meg kell igazítani néhány oszlopot és megfeszíteni a drótokat, hogy legyen tartásuk. A lejtős és agyagos terep átka, hogy ezt évről-évre el kell játszani, na meg a nagy szél úgy kap bele a szőlőbe, mintha vitorla lenne (bár a sorok az uralkodó széliránnyal párhuzamosan vannak telepítve). Kemény munka volt. Több oszlopot teljesen ki kellett ásni, és újra lerakni, de egy délelőtt alatt végeztünk mindennel.








2012. március 12., hétfő

Kapcsolók

Már említettem egy spórolással kapcsolatos bejegyzésben, hogy érdemes a villamos energiával is takarékoskodni, hogy kevesebbet kelljen fizetnünk a galád szolgáltatóknak. Ez úgy lehetséges, hogy minél kevesebbet használjuk az elektromos eszközeinket és a villanyt, valamint használat után áramtalanítjuk berendezéseinket. Nagyon sok szórakoztató elektronikai eszköz úgynevezett standby módban van a "kikapcsolás" után. Tudni kell azt, hogy ezek "kikapcsolt" állapotban is jelentős áramfelvevők. Hogy ne kelljen állandóan kihúzkodni őket a dugaszolóaljzatból, érdemes beszereznünk kapcsolós dugaljakat és kapcsolós elosztókat. Ezzel megkönnyíthetjük a dolgunkat és kis odafigyeléssel jelentős pénzt spórolhatunk a villanyszámlánkon...
Na és éjszakára ne hagyjuk áram alatt az internetes eszközeinket sem, mert minek fogyasszanak, ha nem használjuk őket?




Konyhai maradékot a komposztra

Nálunk nem sok ételmaradék képződik, de ezt a keveset is újrahasznosítjuk. Szelektíven gyűjtjük és napjában többször is kikísérjük a komposztra, így értékes, tápanyagdús humusz képződik belőle.


2012. március 10., szombat

Öntözőrendszer előzetes

Tegnap útba ejtettem egy áruházat, hogy tudjam kalkulálni a tervezett üvegházba az öntözőrendszert. Megnézegettem az összetevőket és nyugtáztam, hogy 50 ezer forintból kihozható (ebben nincsen benne a puffertartály az üvegházba). Külső szivattyú, szűrő, kb. 25 m csővezeték és ködszórófejek, na meg egy kapcsolóóra (ezt már megvettem). Bár már csak itt tartanék! :)
Részletek majd akkor, ha lesz hova beépíteni... :)

2012. március 9., péntek

Margarin vs. vaj

A minap az egyik ismerősöm ismerőse osztotta meg az alábbi képet FB-n a mellékelt szöveggel:


"Kedves Ismerőseim! Nézzétek meg jól ezt a fotót, amit ma készitettem. Miután kaptam egy e-mailt, melyben tájékoztatnak, hogy a margarin milyen káros az egészségre, és a vajat reklámozták benne, és miután én ezt nem hittem el, gondoltam az e-mailben ajánlott próbát megcsinálom. Kitettem a tálcára egy kicsi sima margarint (a legnagyobb adag), egy másikat (bal sarok), ami a koleszterincsökkentő Provitamin margarin, és a jobb sarokban a sima vaj. Azt irták abban az e-mailben, hogy a margarin mennyire káros az egészségre, és ha kitesszük, akkor semmilyen állat nem fogja megkörnyékezni, A margarint mindössze EGYETLEN MOLEKULA választja el attól, hogy

MŰANYAG legyen:-((((( Hát nézzétek... a vajra ment minden hangya, a felső margarinra is ment 2-3, ami el is pusztult... és a vajat, ami természetes, azt kedvelik a hangyák és eszik. Vagyis, nekem bizonyosságot adott ez a próba arról, hogy mit etetnek velünk:-((("

Mi sem eszünk margarint már évek óta, ugyanis olvastunk már erről a tényről. Mindenesetre a reklámokban töretlenül népszerűsítik a "szívbarát" margarinokat, hogy minél többet vegyen belőlük a tudatlan vásárló és dögöljön meg mihamarabb. Talán még nincs késő, hogy változtassunk az étrendünkön és egészséges ételeket együnk. Nem mindig az az egészséges, amire mondják!! Ne higgyünk feltétlenül a reklámoknak! A "bifidus acti regularis" és más egyéb nemlétező, kitalált "jótékony" összetevők is csak a hangzatos nevük miatt érdekesek és az "(ál)tudományosnak" beállított varázsszavakkal jobban eladható a termék. Tudják jól a gyártók és a marketing szakembereik is, hogy mindenkinek fontos az egészsége és az élete, ezért az egészséges életmód iránti igényt keltik fel és elhitetik velünk, hogy a mérgeik jót tesznek... Ajánlott elgondolkozni a fenti képen... és aki továbbra is azokat a sz@rokat veszi, mert olcsóbb, könnyebben kenhetőbb, mint a vaj, az megérdemli, hogy szív- és érrendszeri problémák miatt szenvedjen.

2012. március 8., csütörtök

Hagyományos építkezés - videó

Egyre többen fordulnak a hagyományos építőanyagokhoz és építenek maguknak a természethez közel álló házat. Ehhez is nagy elszántság és természetszeretet kell... Íme egy videó:


Csak a nagy...

Folyamatosan jár az agyam az alternatív megoldásokon és sokszor igen nagy akadályokba ütközök. Főleg akkor, amikor az alternatív energiaforrások hasznosítására kérek ajánlatot. A legtöbb cég nincs felkészülve a családi házas méretekre. Amikor nem napelemekről érdeklődök, hanem kevésbé elterjedt megoldásokról, akkor mindjárt megawattokban gondolkoznak, 100 hektárakban és 1000 tonnákban. Ez nem csak magyar, hanem külföldi cégeknél is így van. Én csak adott teljesítményekre szeretnék megoldást találni, ennek függvényében úgy gondolom, hogy lényegtelen, hogy az energiaforrás pillanatnyilag a rendelkezésemre áll-e vagy nem. Ha tudom a megvalósítás költségét, akkor utána már el tudom dönteni, hogy érdemes-e vele foglalkozni vagy nem. A nyersanyagszükséglet pedig úgyis a teljesítménynek megfelelően kell, hogy alakuljon. Ha a létesítmény elfogadható árban megvalósítható, akkor ráérünk azzal foglalkozni, hogy az energiaforrás mennyibe kerül. A kettőből és az üzemeltetési költségekből már számolhatjuk a megtérülést. Egyszerű kérdésekre egyszerű válaszokat szeretnék. :)

2012. március 5., hétfő

Öntözés rásegítés

Erősen lejtős területen élünk. A csapadék, ha hirtelen érkezik, akkor lerohan a felszínen. Ugyanez a helyzet az öntözéssel is. Mivel a gyökerek mélyen vannak, sok víz kell a hatékony öntözéshez. A köves talaj igencsak nehezíti a feladatunkat a kertben, ezért tavaly azt az ötletet vettük elő, hogy ásványvizes palackokat vágtunk el és leástuk a földbe, hogy a vizet közvetlenül a gyökérzónához, vagy legalábbis annak közelébe a lazább talajszerkezetbe juttassuk. Kísérleti jelleggel kezdtük el tavaly és jóval kevesebb ideig kellett locsolni, mert nem folyt el a víz a felszínen (a tányérazás sem tökéletes megoldás, mert a föld felszíne megtömörödik). A hatékonyságát azon is le tudtuk mérni, hogy a kajszifa levelei a nagy melegben igencsak kornyadoztak, de öntözés után fél-egy órán belül ismét egészségesen lógtak az ágakon. Nagyobb fák mellé 2-3 palackot is leáshatunk. Idén minden fa mellé kerülnek palackok. Legalább "újrahasznosítjuk" őket.



Lemosó permetezés

Tegnap ragyogó idő volt, nem fújt a szél sem, így sort kerítettem a tavaszi lemosó permetezésre. Mivel vegyszert nem használunk, természetesen a Natur Biokál 01 termék jött szóba, hiszen évek óta használjuk már és bevált.

A lemosó permetezésnek az a célja, hogy kultúr- és dísznövényeink törzsén és ágain a kéregrepedésekben megtelepedett baktériumos és gombás betegségek szaporodását megakadályozzuk és ritkítsuk a kártevő rovarokat. A lemosó permetezés előtt, lehetőség szerint dörzsöljük át a fák kérgét és ágait, hogy a megbújó kártevőket a felszínre hozzuk, majd kezdhetjük a permetezést.

Mi szükséges a permetezéshez?


  • permetező: ezt érdemes a terület nagyságához méretezni. Nekünk a háznál van egy kis ötliteres kézi, de van kézi hátipermetezőnk és motoros permetezőnk is.
  • permetezőszer: esetünkben a Natur Biokál 01, amiből gyümölcsfákhoz 0,8 l koncentrátum kell 10 l vízbe lemosó permetezés esetén.
  • kiskanna: nem feltétlenül szükséges, de könnyű vele megtölteni a permetezőnket. :)
A permetet porlasztva, viszonylag nagy nyomással (1,5-2 bar) hordjuk fel a növényre és ügyeljünk arra, hogy minden részét érje (minden irányból). Nyúljunk be az ágak közé is.


Ne felejtsük el, hogy a növényeknek folyamatos ápolásra van szükségük. A Biokállal és bármelyik bio növényvédő szerrel történő kezelést a gyártó által javasolt időszakonként és módon kell elvégezni a megfelelő hatékonyság érdekében.

2012. március 4., vasárnap

Bionövényvédelem - videó

Itt a tavasz és a kerti munkák ideje. Jó lenne, ha a vissza tudnánk szorítani a vegyszerek felhasználását, ugyanakkor fenntartható lenne kultúrnövényeink egészsége. Ez lehetséges a biokultúrában is.


2012. március 1., csütörtök

Ha menni kell, hát menni kell!

Íme a tökéletes példa, hogy minden "szar" hasznosítható! :)


Magaságyás

Aquapónia lázban ég az ország és jó ideig gondolkoztunk rajta, hogy érdemes-e belevágni. Megéri-e azt a plusz befektetést, amibe a halak és az állandó vízforgatás kerül? Kényelmesebb-e, mint más megoldások? Tulajdonképpen ha összerakunk egy passzív szolár üvegházat, akkor teljesen mindegy, hogy milyen módszerrel termelünk benne. Az üvegház így is-úgy is ugyanannyiba kerül. Az ágyások megvalósítása is körülbelül ugyanazt az összeget kívánja. Az üzemeltetésben vannak eltérések és az aquapónia hátránya, hogy a halak elég nagy rizikófaktort jelentenek. Állandó levegőztetésre van szükségük és ha betegség támadja meg őket, az sem szerencsés. Ezen felül az állandó vízforgatás is problematikus, mert mi van ha éppen nem vagyunk otthon és áramszünet van?
További kutatásokat folytattunk és ideális megoldásnak tűnik a magaságyas kertészkedés. Tulajdonképpen az ágyás talajához minden a rendelkezésünkre áll idehaza. Ezen felül még energiaköltséget is spórolunk vele, mert nincs szükség a vizet állandóan keringető szivattyúra sem. (Ha az öntözést automatizáljuk, akkor sem szükséges, hogy egész nap működjön, így elhanyagolható energiaigénye van.)

Példa a magaságyra - képzeljük el megemelve és üvegházban megvalósítva.

A magaságyas kertészkedésnek számos előnye van:
  • elhanyagolható a gyomlálás, hiszen minél magasabban van, a gyommagvak annál nehezebben jutnak el oda, ráadásul az intenzíven növő kultúrnövények sem hagyják a gyomokat kifejlődni;
  • kényelmes, mert nem kell hajolgatni a növények gondozásához;
  • a talaj nem tömörödik össze, mert nem járunk rajta, így laza szerkezetű marad;
  • a biotermesztés megvalósítható teljes mértékben, mert a komposztból elegendő tápanyagot juttatunk a növényeknek, így nincs szükség műtrágyákra és vegyszerekre;
  • a laza szerkezetű, kiváló minőségű talajnak köszönhetően kis helyen nagyobb hozamot érhetünk el, növényeink szebbek, nagyobbak és egészségesebbek lesznek;
  • alacsonyabb a vízigény, mert a komposzttal feltöltött talaj nehezebben szárad ki, és a dúsabb vegetáció árnyékolja a talajt, kisebb a párolgás;
  • időt takaríthatunk meg, mert nem kell ásni, rotálni, gereblyézni, stb.

A magaságyas termesztésben nagyon jól érvényesülhet a vegyes kultúra. A különböző növények társításával egy különleges vegetációt hozhatunk létre. Minden növénynek más és más a tápanyagigénye és más tápanyagokat is juttatnak vissza a földbe. A tápanyagok így az ágyásban egyenletesen oszlanak el. Arra azonban figyelni kell, hogy milyen növényeket telepítünk egymás mellé, mert a fejlődés csak átfogó tervezéssel érhető el, pl. a bokros, széles levelű növények mellé felfelé törőeket, a sekély, terjedelmes gyökerűek mellé pedig mélyen gyökerezőeket kell ültetni.

Mindent összefoglalva a magaságyással kényelmes munkavégzés mellett hatalmas termésátlag érhető el. Azt hiszem ez jobban megfelel a kis családunknak (ami tulajdonképpen nagycsalád :) ), mint az aquapónia.

Néhány link:
Bálint gazda oldalán:
John Youtube csatornája (Growing Your Greens):
A többire meg keressetek rá a gugliban. :)