2012. február 23., csütörtök

Gyűjtsük a hulladékot szelektíven!

A szelektív hulladékgyűjtés a környezetvédelem egyik zászlóshajója, hiszen hangzatos és látványos intézkedéseket lehet tenni a segítségével. Kis hazánkban még igencsak gyerekcipőben jár, de már gondolkoznak a törvényi szabályozáson, miszerint a lakosságnak is kötelező lesz a háztartási hulladékot szelektív módon gyűjtenie. Előreláthatólag 2015-re tervezik a bevezetését (bár előbb megvalósítható lenne). A nyugati országokban működik és már Romániában is megkezdődött a folyamat. Nálunk azonban még tudatlan a nép és nyűgösnek tartja, hogy elvigye a PET palackokat meg a papírt és a sörösdobozokat az utca végén található szelektív gyűjtőbe, amit aztán hajléktalanok kifosztanak.
A szelektív gyűjtéshez is néminemű intelligencia szükséges. Rá kell szánnia az embernek magát és ha egy kicsit kényelmetlenebb is, meg kell tennie a jobb jövő érdekében.
Törvényi szabályozás van a hulladékok újrahasznosítására, ennek megfelelően egyre több cég alakul, akik a szemétből "élnek". Én is látok nap, mint nap olyan autókat, amelyek bizonyos típusú hulladékokat szállítanak. Az egyik cég pl. használt sütőolajat, a másik pedig műanyagot gyűjt és dolgoz fel, de van egy olyan cég is itt a közelben, akik elektronikai hulladékokat hasznosítanak újra és rabokat alkalmaznak.
Az önkormányzatok és a kommunális hulladékkezelő cégek pedig egyre több szelektív gyűjtőszigetet alakítanak ki annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a területi lefedettség és így talán még többen lesznek, akik hajlandóak elvinni a szemetet egy közelebb levő hulladékgyűjtőbe. (Jónéhány évvel ezelőtt sajnos láttam olyant, amikor a szemeteskocsiba egymás után töltötték be a különböző ufókból a szemetet és ott összekeveredett. Mi értelme volt akkor? Azóta abban a városban is legalább külön szállítják el, ha nem is dolgozzák fel utána. Bár remélhetőleg már hasznosítják is egy részét.)


A szemét kezelése a saját felelősségünk, ugyanakkor az egész társadalomé is. Mi is tehetünk apró lépéseket ez irányban.

Hogyan gyűjtsük a szemetet?
  • vegyünk olyan termékeket, amiknek egyszerű a csomagolása, így kevesebb szemét keletkezik
  • a műanyagokat, pl. PET palack, tejesdoboz, stb. külön gyűjtsük
  • a szerves hulladékot komposztáljuk (újra felhasználhatjuk a veteményeskertben, a gyümölcsösben vagy a virágoknak)
  • a papírt szintén gyűjtsük külön, mert ha fatüzelésünk van, akkor gyújtósnak jó lesz, esetleg vigyük a papírgyűjtő ufóba a szelektív szigetre, vagy jó lesz a gyereknek az iskolai papírgyűjtésre
  • a fémeket megintcsak érdemes különválasztani, már csak azért is, mert ha leadjuk a telepen, akkor pénzt is kaphatunk érte
  • az üvegek közül a visszaválthatóakat váltsuk vissza, mert pénzt jelent, a befőttes üvegeket újra használhatjuk lekvár, befőtt vagy savanyúság elrakásához, a nem visszaválthatóakat pedig házi szörpök, pálinka, bor palackozásához, a maradékot vigyük a szelektív gyűjtőbe (ha mindent meg tudunk termelni magunknak amire szükségünk van és van elég üvegünk a tároláshoz, akkor több üveget már nem is kell vennünk, így hulladék nem keletkezik)
  • az elemeket, akkumulátorokat vigyük az elektronikai üzletek közelében elhelyezett szelektív gyűjtőkbe, melyeket erre rendszeresítettek
  • a maradék, minimális mennyiségű szemetet pedig rakjuk a kukába
  • amit lomtalanítás címén dobnánk ki, azt is nézzük át, hogy van-e számunkra újrahasznosítható része, ha nincs, akkor szigorúan a lomtalanításkor helyezzük ki
Sajnos sok településen (főleg falvakban) nincsenek szelektív gyűjtők. A szelektív gyűjtés népszerűsítése sem túl hatékony, mert a kampányok (főleg a forráshiány miatt) rövidek, nem használnak összetett marketing csatornákat és kevés emberhez jutnak el.
Munkám során nap, mint nap találkozok olyan helyzetekkel, amikor fiatalok szemétkupacot hagynak maguk mögött és arra nem képesek, hogy a szemetesbe dobják, amikor ott mennek el mellette. A saját gyerekeimnek ilyen eszükbe nem jutna. Úgy vélem, hogy ez nevelés kérdése. Ha otthon a szülők környezettudatosan nevelik a gyerekeiket, akkor azok vigyázni is fognak rá.
Fogyasztói társadalmunk is arra ösztönzi a lakosságot, hogy minél több szemetet "termeljen". És tesszük mindezt ész nélkül. Csírái ugyan látszanak már a tudatos vásárlásnak, de elhanyagolható azoknak a száma (legalábbis Magyarországon), akik úgy vásárolnak, hogy lehetőleg minél kevesebb kárt okozzanak vele környezetüknek.
Bevallom őszintén, hogy mi is leálltunk egy ideig a pet palackok gyűjtögetésével, mert macerás volt, de most újra kezdjük. Gyűjtöttünk már szelektíven, de a gyűjtősziget messze van egy kereszteződés közepén, ami buszforduló is egyben és a közelben nem igazán lehet kocsival megállni, gyalog pedig túl sokat kell menni. Ha lenne egy az utcánk végén is, akkor semmiféle gond nem lenne vele. A biológiailag lebomló hulladékot pl. soha nem dobjuk a kukába, hanem komposztáljuk. Az újságpapír és karton pedig a kazánba kerül, hogy hőt adjon (műanyagot nem égetünk, mert túlságosan kormol és nagyon magas a károsanyag kibocsátása).
Folyamatosan jár az agyam, hogy mit lehet újrahasznosítani. Amit nem muszáj, azt nem kell kidobni. Bontott tetőléc, ablakok, stb. nagyon jók voltak tüzelőnek, bontott vas vízvezeték csöveket sem dobtam ki, mert méretre vágva jók pl. paradicsomot karózni, hiszen tartósabbak a fa karóknál. Használt ruhákat (természetesen csak jó állapotúakat), feleslegessé vált edényeket, ülőgarnitúrát, hűtőszekrényt, stb. pedig rászorulóknak adtuk, ahelyett, hogy kidobtuk volna lomtalanításkor. Ami használható, azt ne dobjuk ki, mert lehet, hogy valaki örülni fog neki. A feleslegessé vált, de jó állapotú holmikat pedig érdemes meghirdetni valamelyik aukciós oldalon, mert pénzt kapunk érte és nem válik belőlük szemét.

A háztartási hulladékok összetétele településfüggő és a felmérések általában a begyűjtött mennyiség alapján történnek. Mindenesetre az első helyen a legtöbb nagyvárosban a szerves hulladék szerepel, majd a 2-3. helyen a műanyag és a papír. Természetesen ezekből van a legtöbb. Ezeket követi a fém, az üveg és a textil, körülbelül azonos arányban egymással.
Jó alternatíva, hogy a legtöbb reklámszatyor, illetve zacskó már lebomló anyagokból készül, így nem szennyezik a környezetet, tartósságuk ennek megfelelően nem a legjobb. A másik jó megoldás, hogy az elhasználódott reklámszatyrokat visszaváltják és újat adnak helyettük.
Néha-néha van egy ilyen jó kezdeményezés, de ez még mind kevés. Várom már, hogy törvényileg legyen szabályozva és kötelezzenek mindenkit a szelektív gyűjtésre, mert akkor talán kevesebben fogják az út szélén vagy az erdőben eldobni a szemetet, kevesebben fogják összeömleszteni (félve a bírságoktól) és talán még több lesz újrahasznosítva. Bár tudom, hogy sok embert továbbra sem fog meghatni és ott dobja el, ahol van, mert nem kapott odahaza megfelelő neveltetést.

Azt, hogy mi lesz velünk, ha eláraszt bennünket a szemét, egy kicsit utópisztikus módon előre vetíti a Wall-E című animációs film, ami inkább felnőtteknek szól, mint gyerekeknek.

Zárszóként: ÉRDEMES MEGNÉZNI!

1 megjegyzés:

  1. Sajnos, az akarat nem elég.
    Többször jártam már úgy, hogy felpakolva pet palackkal, a gyűjtőhelyet annyira tele találtam /mind a 3 közelit/, hogy nem tudtam elhelyezni benne.
    Ilyenkor az ember lánya vagy hazaviszi, vagy egyéb módon próbál tőle megszabadulni.

    http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=alma%20szuperkuk%C3%A1k&source=web&cd=1&sqi=2&ved=0CCUQtwIwAA&url=http%3A%2F%2Fwww.youtube.com%2Fwatch%3Fv%3D1jXwoNjL8fQ&ei=gV1HT8yIEuKv0QWX-Kn9DQ&usg=AFQjCNGBsG4-poGBQCCIR4Z-MnRBd7rSWw&sig2=ED6NVk9C39siEOXqYNf1Vg&cad=rja

    VálaszTörlés