2012. február 29., szerda

Várjuk a virágzást! - képek

Reméljük, hogy idén csodás tavaszunk lesz és a méhecskék mindent be tudnak porozni rendesen. Tavaly a korai virágzáskor enyhe fagyok voltak és a szél is nehezítette a munkájukat, így egy-két fa gyér termést hozott, de a későbbiekkel már nem volt gond.

Néhány kép:






Tán itt a tavasz...

Jól indult a reggel, napsütés, szél (bár ez utóbbi elmaradhatott volna) és az este még fehéredő kert sem volt már fehér a havat felváltó esőtől. Ha minden jól megy, akkor hamarosan virágba borul minden. Várjuk már nagyon. Neki lehet állni a tavaszi munkáknak is. Ahogy kifakadnak a rügyek, máris kapják a lombtrágyát, hogy minél egészségesebben fejlődhessenek.
Az időjárás csalóka, reméljük, hogy fagy már nem lesz, mindenesetre a saját egészségünkre nem árt odafigyelni. Jó lenne, ha nem kellene a tavaszt az orvosoknál tölteni, és a gyógyulás érdekében mindenféle szintetikus gyógyszerre kiszórni a pénzt. Sokan azt hiszik, hogy ha süt a nap és kicsit melegebbnek érezzük a hőmérsékletet, akkor már nyárias ruhákat ölthetnek. Öltözzünk rétegesen, táplálkozzunk változatosan és vitamindúsan, na meg kerüljük a stresszhelyzeteket is. Amennyit lehet, tartózkodjunk a szabadban és napoztassuk az arcunkat is, hogy minél több D vitaminhoz jussunk.
Ha a kertben dolgozunk, akkor érdemes olyan ruhát felhúzni, ami jó nedvszívó képességgel rendelkezik, így lecsökkenthetjük a megfázás esélyét. Ne feledkezzünk meg a folyadékpótlásról sem!

Amúgy február 29. van és ez a 29. bejegyzés a blogban... :)

2012. február 28., kedd

Az esővíz hasznosítása - videó


Szintén nagyon jó videó. Rávilágít arra, hogy tulajdonképpen mire is pazaroljuk el az ivóvizet. Nem rossz ez az Ökológiai Intézet. Örömmel nézem a filmjeiket. A mi háztartásunkban is megoldandó feladat az esővíz hasznosítása. Talán nem is annyira távoli dolog.
A víz a legnagyobb kincs a Földön. Minden élet tőle függ. Az édesvízkészletek fogyóban vannak és nemsokára nehéz lesz hozzájutni a tiszta ivóvízhez. A világ egyes részein ez a probléma már jelen van, de mi itt Magyarországon szerencsés helyzetben vagyunk. Tudjuk ezt egyáltalán értékelni???

Üvegház tervezés

Ha minden jól megy, akkor ma nekilátok az üvegház konkrét méretezett tervezésének és az anyagszükséglet kalkulációjának. Remélhetőleg sikerül majd a Google SketchUp-ban megterveznem. Talán pár nap alatt el is készülök vele. Még soha nem használtam ezt a programot, így hát ideje beletanulni. Remélem minden anyag és "berendezési tárgy" letölthető lesz az üvegházhoz is.
G.P. aquapóniás üvegháza adja az alapot, ennek amúgy a mintájául szolgáló dokumentációt már megtaláltam a neten és hasznosítani is fogom. A terveket új építőanyagokra alapozom, hiszen nem áll rendelkezésemre semmi, amit fel tudnék használni, így mindent meg kell vennem. Mivel nem a kert egy eldugott szegletében lesz, úgy kell megkonstruálni, hogy esztétikus is legyen... nehéz feladat lesz...

Ismét havazik

Az elmúlt napok időjárása már megindította a növények fejlődését. Remélhetőleg már nem lesz nagy fagy és a mai hó újabb vízutánpótlást biztosít a földnek. Nem esik sok, de minden cseppje kincset ér. Jöhet a tavasz, fakadhatnak a rügyek, virágba borulhat már minden. Gyönyörű lesz minden újra zölden és virágosan.

2012. február 27., hétfő

A biokert - videó

Ráakadtam az Ökológiai Intézet Youtube csatornájára és nagyon jó videókat találtam.

Íme a biokertről szóló:


A csatorna itt tekinthető meg: http://www.youtube.com/user/okologiaiintezet/

Spórolás

Az egyik legegyszerűbb dolog, amivel közelíthetünk az önfenntartáshoz, az a spórolás. Néha nem is olyan egyszerű. Ha elértünk és megszoktunk valamit, akkor nehezen mondunk le róla. De igazából nem is mindig a lemondásról szól. Ha át tudjuk értékelni az életünket, akkor láthatjuk azt, hogy nem kevés esetben többet használunk, mint amire szükségünk van. Főleg energiából.
Mivel tudunk spórolni? Szinte bármin. Ha csak keveset is, de bizonyára megéri.

Az utóbbi időben feltűnt, hogy egyre többen haladnak az autójukkal lassabban (persze nem a felső kategóriás kocsikkal). Ez is egy módja a spórolásnak. Ha lassabban haladunk és tudunk tartani egy átlagsebességet, akkor alacsonyabb fogyasztással számolhatunk, ami annyit tesz, hogy több pénz marad a pénztárcánkban. Enyhe negatívum, hogy sok esetben időt vesztünk. Bár kis távolságoknál ez csak néhány percet jelent, ami elviselhető. Érdemes az autót is úgy megválasztani, hogy minél alacsonyabb legyen az üzemeltetése. Ebben nem csak a fogyasztás, hanem az alkatrész és szervízköltségek is benne foglaltatnak ugyebár.

A másik, amivel spórolni tudunk, az a vízfelhasználás. Rengeteget jelent, ha a hagyományos csaptelepek helyett egykaros, takarékos csaptelepeket szerelünk fel. Ezeket egy mozdulattal, gyorsan el tudjuk zárni és csak arra az időre engedjük meg (akkor sem a legnagyobb teljesítményükkel), amikor ténylegesen víz kell, hogy érje a bőrünket.
Mosáshoz és mosogatáshoz ajánlott víztakarékos gépeket venni, de kompromisszumokat kell kötni. Elsődleges szempontként a mosási-, mosogatási hatásfokot vegyük figyelembe. Ez a legfontosabb. A túlságosan víz- és áramtakarékos gépek ára annyival magasabb, hogy a gép élettartama során nem fog megtérülni, így az optimálisat kell választani és csak azért ne vegyük meg a "legtakarékosabb" gépet, hogy elmondhassuk azt, hogy olyanunk van, mert ezzel pénzt nem spórolunk. Felmérésekkel bizonyították, hogy egy háztartásban egy évben a hagyományos mosogatás 10 napot vesz el egy ember életéből.
Kényes kérdés a WC-k vízfelhasználása is. A legjobb a komposzt toalett lenne, esetleg a szürke vizet hasznosító wc-k. A legtöbb háztartásnak azonban a vízmű vezetékére van kötve a wc is. Használjunk olyan tartályokat, amik lehetőséget adnak a többfokozatú, vagy a fokozatmentes öblítésre. Így mindig annyi vízzel öblítünk, amennyire szükség van. Rengeteget spórolhatunk vele, főleg nagyobbacska család esetében.
Öntözni ne a csapvízzel öntözzünk, hanem gyűjtsünk össze csapadékvizet. A szobanövényeink is jobban szeretik, a kertről pedig nem beszélve. Ha nincs kút, akkor érdemes minél nagyobb vízgyűjtőt építenünk, de nagyobbacska hordók is megteszik. Szintén sokat spórolhatunk

A villamos energia szintén mindennapi életünk része. Optimalizálással jelentős összegeket spórolhatunk. Ha nem megoldható számunkra, hogy saját magunk, megújuló forrásból állítsunk elő villamosáramot, akkor sajnos rá vagyunk utalva a szolgáltatókra, akik erősen profitorientáltak. Az áramfelhasználásunk egyik jelentős részét a világítás teszi ki. Sok háztartás fényárban úszik. Mindenhol égetik a villanyt ész nélkül. Mivel a hagyományos izzók fényhasznosítása elenyésző a felvett energiához képest, a legtöbb család már "energiatakarékos" izzókat használ, amelyek tulajdonképpen csak hosszabb használat esetén takarékosak, a gyakori fel-le kapcsolgatások során viszont nagy az energiaigényük. Ezeket olyan helyeken érdemes használni, ahol huzamosabb ideig tartózkodunk. A lépcsőházakba, közlekedőkbe érdemesebb kisebb teljesítményű izzókat rakni. Sajnos a LED világítás még nagyon sokba kerül, így pénzt azzal sem tudnánk spórolni, maximum energiát. A cél pedig ugyebár az, hogy lehetőleg minél kevesebb pénzünkbe kerüljön a megélhetés.
A műszaki eszközeinket úgy kell megválasztani, hogy ár/teljesítmény arányban a lehető legjobbak legyenek. Ugyanúgy, mint a mosó- és mosogatógépek esetén a víztakarékossággal, itt is a nagyobb villamosáram megtakarítás magasabb árral jár, így nem biztos, hogy pénzt spórolunk vele.
Tudni kell azt is, hogy elektronikus eszközeink készenléti állapotban is áramot vesznek fel. Ha teljesen áramtalanítjuk őket, akkor jelentős összegeket spórolhatunk. A legbiztosabb, ha kihúzzuk őket a konnektorból, de a legtöbb kapcsolóval ellátott elosztó megfelelő lehet erre a célra. Lehet kapni időzítővel ellátott kapcsolókat is, de ezekre biztos nem költenék.
Méréseket nem csináltam, de úgy olvastam más fórumokon, hogy akár egyhavi villanyszámlát is meg lehet spórolni ilyen megoldásokkal. Amik kikapcsolás után nem vesznek fel áramot, azok pl. az LCD kijelző nélküli kávéfőző, kenyérpirító, mikrosütő (itt is csak a kijelző nélküli), vasaló, stb. A tv, a hifi és egyéb szórakoztató eszközök pedig a legtöbb esetben készenléti módra vannak kapcsolva, így jelentős fogyasztásuk van. A monitoroknál ugyanez a helyzet. Bátran kapcsoljuk ki őket. Ne felejtsük el kihúzni a notebook töltőt és a telefon töltőket sem, mert ezek függetlenül attól, hogy van-e csatlakoztatva rá készülék, áramot vesznek fel.
Érdemes a hűtőszekrényre is figyelni, mert ha jobban szellőzik a motortér, akkor kevesebb energia szükséges a hűtéshez, mivel nem veszélyezteti az átmelegedés.

A fűtéssel is tudunk megtakarítani. Sokat jelent, ha a ház megfelelően szigetelt és a nyílászárók is korszerűek.  A szigetelés és egy nyílászáró csere megtérülését is számolni kell, ami általában hosszútávú. Egyszerűbb megoldás a termosztátos radiátorszelep, ami a megfelelő hőmérséklet esetén elzár, így nem kell tovább melegíteni a vizet. Ha nem nyári meleget akarunk, akkor javasolt a szobahőmérsékletet tartani, vagy 1-2 fokkal alacsonyabbat beállítani és jobban felöltözni (némileg rontja a komfortérzetet). Ha van vegyes tüzelésű kazánunk, netán cserépkályhánk, és persze hozzá saját tüzelőanyagunk, akkor a gázfűtéshez képest sokkal jobban járhatunk.

Még mivel tudunk spórolni a rezsiköltségen kívül? Az ingatlanadót nem ússzuk meg, azt be kell fizetni. Talán a ruházkodás és az élelem, na meg a szórakozás. Nem fontos mindig a legújabb "divat" szerinti ruhákat megvenni, hanem meg kell várni a szezonvégi kiárusításokat vagy akár second hand boltból is lehet öltözködni. Ki lehet fogni jobbnál jobb darabokat. Nem fontos a legnagyobb Internet díjcsomagra sem előfizetni és a tv csatornák számát is le tudjuk redukálni.
Az élelmiszerek egy része (már aki rendelkezik kiskerttel vagy földterülettel) megtermelhető házilag (pl. zöldség-gyümölcs) és akinek állattartásra is van lehetősége, annak nem kell húsra vagy tojásra költenie. Le kell mondanunk azokról az élelmiszerekről is, amik egészségtelenek és helyettük a nagy tápértékű termékeket kell választani. Főzni mindig csak annyit, amennyit el is fogyasztunk, így a felesleg nem a kukában végzi. (Tv-műsorokban láttam ismeretterjesztő csatornákon, hogy a háztartások többségében a keletkezett hulladék több, mint fele ételmaradék. Ez nagyon nagy luxus!!!)

Ha belegondolunk, akkor mindennel lehet spórolni. Egy kicsit vissza kell fogni magunkat a saját érdekünkben is. Azért dolgozunk, hogy a nehezen megkeresett pénzt elpazaroljuk??? Gondolkodjunk...

2012. február 25., szombat

A tyúk vagy a tojás?

Sokan nem is tudják, hogy mennyivel finomabb egy házi tyúkból készült húsleves, mennyivel másabb egy rántotta a házi, nem tápos tojásból. Összehasonlíthatatlan ízek. Ezen túl már nem is csodálkozhatunk, ha gazdaságosabb tyúkokat tartani, mint megvenni a boltban a jelenleg 2000 Ft/kg körüli áron kapható gyógyszeres, tápos csirkemellet, vagy a normális tojásokat, amik nem akkorák, mint egy fürjtojás és közel 50 Ft-ba kerülnek. Mondják, hogy nem éri meg baromfit tartani. Vajon miért nem? Szerintem megéri, már csak azért is, mert így legalább tudjuk, hogy mit eszünk. Nem utolsósorban pedig azért is megéri, mert a tyúkok szinte mindent megesznek. Ha van szemestakarmányunk, akkor nincs semmi gond, ezen felül az ételmaradékot is elpusztítják. A tyúktrágya pedig szintén hasznosítható...




Újrahasznosítva: PET palackból szélerősségjelző

2012. február 23., csütörtök

Gyűjtsük a hulladékot szelektíven!

A szelektív hulladékgyűjtés a környezetvédelem egyik zászlóshajója, hiszen hangzatos és látványos intézkedéseket lehet tenni a segítségével. Kis hazánkban még igencsak gyerekcipőben jár, de már gondolkoznak a törvényi szabályozáson, miszerint a lakosságnak is kötelező lesz a háztartási hulladékot szelektív módon gyűjtenie. Előreláthatólag 2015-re tervezik a bevezetését (bár előbb megvalósítható lenne). A nyugati országokban működik és már Romániában is megkezdődött a folyamat. Nálunk azonban még tudatlan a nép és nyűgösnek tartja, hogy elvigye a PET palackokat meg a papírt és a sörösdobozokat az utca végén található szelektív gyűjtőbe, amit aztán hajléktalanok kifosztanak.
A szelektív gyűjtéshez is néminemű intelligencia szükséges. Rá kell szánnia az embernek magát és ha egy kicsit kényelmetlenebb is, meg kell tennie a jobb jövő érdekében.
Törvényi szabályozás van a hulladékok újrahasznosítására, ennek megfelelően egyre több cég alakul, akik a szemétből "élnek". Én is látok nap, mint nap olyan autókat, amelyek bizonyos típusú hulladékokat szállítanak. Az egyik cég pl. használt sütőolajat, a másik pedig műanyagot gyűjt és dolgoz fel, de van egy olyan cég is itt a közelben, akik elektronikai hulladékokat hasznosítanak újra és rabokat alkalmaznak.
Az önkormányzatok és a kommunális hulladékkezelő cégek pedig egyre több szelektív gyűjtőszigetet alakítanak ki annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a területi lefedettség és így talán még többen lesznek, akik hajlandóak elvinni a szemetet egy közelebb levő hulladékgyűjtőbe. (Jónéhány évvel ezelőtt sajnos láttam olyant, amikor a szemeteskocsiba egymás után töltötték be a különböző ufókból a szemetet és ott összekeveredett. Mi értelme volt akkor? Azóta abban a városban is legalább külön szállítják el, ha nem is dolgozzák fel utána. Bár remélhetőleg már hasznosítják is egy részét.)


A szemét kezelése a saját felelősségünk, ugyanakkor az egész társadalomé is. Mi is tehetünk apró lépéseket ez irányban.

Hogyan gyűjtsük a szemetet?
  • vegyünk olyan termékeket, amiknek egyszerű a csomagolása, így kevesebb szemét keletkezik
  • a műanyagokat, pl. PET palack, tejesdoboz, stb. külön gyűjtsük
  • a szerves hulladékot komposztáljuk (újra felhasználhatjuk a veteményeskertben, a gyümölcsösben vagy a virágoknak)
  • a papírt szintén gyűjtsük külön, mert ha fatüzelésünk van, akkor gyújtósnak jó lesz, esetleg vigyük a papírgyűjtő ufóba a szelektív szigetre, vagy jó lesz a gyereknek az iskolai papírgyűjtésre
  • a fémeket megintcsak érdemes különválasztani, már csak azért is, mert ha leadjuk a telepen, akkor pénzt is kaphatunk érte
  • az üvegek közül a visszaválthatóakat váltsuk vissza, mert pénzt jelent, a befőttes üvegeket újra használhatjuk lekvár, befőtt vagy savanyúság elrakásához, a nem visszaválthatóakat pedig házi szörpök, pálinka, bor palackozásához, a maradékot vigyük a szelektív gyűjtőbe (ha mindent meg tudunk termelni magunknak amire szükségünk van és van elég üvegünk a tároláshoz, akkor több üveget már nem is kell vennünk, így hulladék nem keletkezik)
  • az elemeket, akkumulátorokat vigyük az elektronikai üzletek közelében elhelyezett szelektív gyűjtőkbe, melyeket erre rendszeresítettek
  • a maradék, minimális mennyiségű szemetet pedig rakjuk a kukába
  • amit lomtalanítás címén dobnánk ki, azt is nézzük át, hogy van-e számunkra újrahasznosítható része, ha nincs, akkor szigorúan a lomtalanításkor helyezzük ki
Sajnos sok településen (főleg falvakban) nincsenek szelektív gyűjtők. A szelektív gyűjtés népszerűsítése sem túl hatékony, mert a kampányok (főleg a forráshiány miatt) rövidek, nem használnak összetett marketing csatornákat és kevés emberhez jutnak el.
Munkám során nap, mint nap találkozok olyan helyzetekkel, amikor fiatalok szemétkupacot hagynak maguk mögött és arra nem képesek, hogy a szemetesbe dobják, amikor ott mennek el mellette. A saját gyerekeimnek ilyen eszükbe nem jutna. Úgy vélem, hogy ez nevelés kérdése. Ha otthon a szülők környezettudatosan nevelik a gyerekeiket, akkor azok vigyázni is fognak rá.
Fogyasztói társadalmunk is arra ösztönzi a lakosságot, hogy minél több szemetet "termeljen". És tesszük mindezt ész nélkül. Csírái ugyan látszanak már a tudatos vásárlásnak, de elhanyagolható azoknak a száma (legalábbis Magyarországon), akik úgy vásárolnak, hogy lehetőleg minél kevesebb kárt okozzanak vele környezetüknek.
Bevallom őszintén, hogy mi is leálltunk egy ideig a pet palackok gyűjtögetésével, mert macerás volt, de most újra kezdjük. Gyűjtöttünk már szelektíven, de a gyűjtősziget messze van egy kereszteződés közepén, ami buszforduló is egyben és a közelben nem igazán lehet kocsival megállni, gyalog pedig túl sokat kell menni. Ha lenne egy az utcánk végén is, akkor semmiféle gond nem lenne vele. A biológiailag lebomló hulladékot pl. soha nem dobjuk a kukába, hanem komposztáljuk. Az újságpapír és karton pedig a kazánba kerül, hogy hőt adjon (műanyagot nem égetünk, mert túlságosan kormol és nagyon magas a károsanyag kibocsátása).
Folyamatosan jár az agyam, hogy mit lehet újrahasznosítani. Amit nem muszáj, azt nem kell kidobni. Bontott tetőléc, ablakok, stb. nagyon jók voltak tüzelőnek, bontott vas vízvezeték csöveket sem dobtam ki, mert méretre vágva jók pl. paradicsomot karózni, hiszen tartósabbak a fa karóknál. Használt ruhákat (természetesen csak jó állapotúakat), feleslegessé vált edényeket, ülőgarnitúrát, hűtőszekrényt, stb. pedig rászorulóknak adtuk, ahelyett, hogy kidobtuk volna lomtalanításkor. Ami használható, azt ne dobjuk ki, mert lehet, hogy valaki örülni fog neki. A feleslegessé vált, de jó állapotú holmikat pedig érdemes meghirdetni valamelyik aukciós oldalon, mert pénzt kapunk érte és nem válik belőlük szemét.

A háztartási hulladékok összetétele településfüggő és a felmérések általában a begyűjtött mennyiség alapján történnek. Mindenesetre az első helyen a legtöbb nagyvárosban a szerves hulladék szerepel, majd a 2-3. helyen a műanyag és a papír. Természetesen ezekből van a legtöbb. Ezeket követi a fém, az üveg és a textil, körülbelül azonos arányban egymással.
Jó alternatíva, hogy a legtöbb reklámszatyor, illetve zacskó már lebomló anyagokból készül, így nem szennyezik a környezetet, tartósságuk ennek megfelelően nem a legjobb. A másik jó megoldás, hogy az elhasználódott reklámszatyrokat visszaváltják és újat adnak helyettük.
Néha-néha van egy ilyen jó kezdeményezés, de ez még mind kevés. Várom már, hogy törvényileg legyen szabályozva és kötelezzenek mindenkit a szelektív gyűjtésre, mert akkor talán kevesebben fogják az út szélén vagy az erdőben eldobni a szemetet, kevesebben fogják összeömleszteni (félve a bírságoktól) és talán még több lesz újrahasznosítva. Bár tudom, hogy sok embert továbbra sem fog meghatni és ott dobja el, ahol van, mert nem kapott odahaza megfelelő neveltetést.

Azt, hogy mi lesz velünk, ha eláraszt bennünket a szemét, egy kicsit utópisztikus módon előre vetíti a Wall-E című animációs film, ami inkább felnőtteknek szól, mint gyerekeknek.

Zárszóként: ÉRDEMES MEGNÉZNI!

2012. február 21., kedd

Hatással lenni...

Hatással lenni olyanokra, akik ösztönösen élnek és hajtanak a mókuskerékben azért, hogy éljenek, nagyon nehéz, olyanokra pedig, akik nem is hajtanak, hanem csak elvárják a jót, szinte reménytelen. Mégis megpróbálom. Már csak azért is, mert ha akad néhány normális gondolkodású közöttük, aki tudatosan éli az életét, akkor már nyert ügyünk van.
A legtöbb ember közömbös a természeti környezetével kapcsolatban. SAJNOS! A politika és a gazdasági elit érdeke sem a környezet megóvása, hanem az erőforrások kizsákmányolása.
Hogyan lehetne befolyásolni bárkit is, hogy ésszerűen gondolkozzon, amikor minden irányból olyan hatások érik, amik arra késztetik, hogy gyógyszert vegyen vagy mosóport, új autót, sampont, bifidus acti regularist, mobil telefont, mobil netet és egyebeket. Mindezekkel csak mérgezzük az életünket.

Itt egy cikk a reklámok hatásáról:
http://www.betegszoba.hu/cikkek/pszichologia/a_reklamok_hatasa/

Találni amúgy sok ilyen cikket, felmérést, tudományos kutatást. Bombáznak bennünket mindenféle irányból, hogy fogyasszunk ész nélkül mindenből minél többet. (Bár a tudatos vásárlás is kezd divatba jönni, de még gyerekcipőben jár.)
Hogyan lehetne felvenni a harcot ezek ellen? Hogyan lehetne népszerűsíteni (nem hazugságokkal és félrevezetéssel) az egészséget? Hogyan lehetne népszerűsíteni a környezet védelmének fontosságát?
Van néhány lelkes amatőr (többnyire állatbarátok), akik mindenféle sokkoló képekkel próbálnak érzelmi hatást kiváltani a közösségi oldalakon. Általában sikerül is, de ha mindig negatívumokkal találkozunk, akkor a gondolataink is negatív irányba terelődnek, ami nem jó. Nagyobb arányban kellene lennie a pozitív gondolatoknak, képeknek. Az biztos előbbre vinne, hiszen igényt támasztana a jó iránt.
Mivel a környezetvédelem nem profitorientált (általában), ezért nem is igazán jut pénz arra, hogy ugyanazokat a népszerű marketing csatornákat használjuk, amiket a profitérdekelt cégek. Így nehéz olyan hatást kiváltani az emberekből, hogy megváltozzon az életszemléletük.
Tulajdonképpen ezért hoztam létre ezt a blogot is, hogy kifejtsek valamiféle pozitív dolgot és népszerűsítsem azokat az értékeket, amiknek igazán fontosnak kellene lenniük. Ez önmagában kevés. Nagy-nagy összefogás kellene, hiszen egységben az erő. És élő példákat kell hozni, olyanokat, amiket meg is valósítunk. Hátha más is kedvet kap hozzá. Mi már jó úton haladunk. Pár apró lépést megtettünk, tervek vannak, csak a megvalósítás idő-, pénz- és energiaigényes. Lelkes vagyok és nem adom fel!

2012. február 20., hétfő

Tápanyag... no comment

Ha már az FB-n elindult ez a táblázat, akkor gyorsan feldobom ide, mert érdekesnek találom:


A nagyipari termelésnek köszönhetően bizonyára ilyen tendenciát mutat a tápanyag- és vitamin értékek alakulása. Nem véletlenül minden második hirdetés gyógyszer vagy valami mesterséges "egészséges táplálkozást" elősegítő élelmiszer készítmény.
Egy jól működő bio kiskertben ilyen alacsony tápanyag-tartalom nem fordulhat elő. Vajon megéri-e odahaza saját termelésbe fogni? Netán megelégszünk azzal, amit a "csíkos boltban" kapunk? Aztán majd kiegészíthetjük vitaminokkal, étrendkiegészítőkkel, netán gyógyszerekkel?

2012. február 18., szombat

Kecske

"A házikecske (Capra aegagrus hircus) háziállat, a tülkösszarvúak családján belül a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó kérődző párosujjú patás."
Az évszázadok során számos esetben tiltották a kecsketartást és érdekes szabályozásokat hoztak. Na de erre is ad választ a Wikipédia. A tény azonban az, hogy a kecsketej egészséges és nagyon finom sajtot is lehet belőle készíteni (na meg az összes többi tejterméket). Aki a saját családjának a tejtermék szükségletét fedezni szeretné, az néhány kecskével megteheti. Egy 6-7 fős család számára 4 kecske az egész éves tejszükségletet biztosítani tudja. Mellesleg a hely és takarmányigényük is jóval kevesebb, mint a szarvasmarháknak (persze ezért cserébe kevesebb tejet is adnak, de az bőven elég az önellátáshoz).
Néhány óvintézkedést azért érdemes foganatosítani, mert hajlamosak megrágni a fák kérgét, ami nem tesz jót nekik. Ha van hol legelniük, akkor hálás jószágok. Kár, hogy nálunk nem lehet tartani, mert tiltja az önkormányzat a haszonállatok tartását. :(


(A szomszéd kecskéi vidéken.)

2012. február 16., csütörtök

Villamosenergia zöld forrásból

A folyamatos áremelkedések miatt is egyre égetőbbé válik, hogy találjak valami költséghatékony és szolgáltatófüggetlen megoldást a villamosenergia szükségletünk biztosítására is.

Nézzük csak, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba:
  • szélturbina
  • napelem
  • vízerőmű
  • gázmotor
  • stirling motor
  • üzemanyagcella
Számoljunk a költségekkel. Inkább ne. Nézz utána a gugliban. Inkább azzal számoljunk, hogy melyiknek milyen a hatásfoka. Ezeket is megtalálod a gugliban. Inkább kitérek arra, hogy melyiket miért nem választanám.

Szélerőmű idehaza csak kevés helyen gazdaságos, bár inkább sehol sem. Erősen túl kell méretezni, hogy a szükséges villamos energiát előállítsa, ugyanis az átlagos szélerősség országos szinten csak úgy kb. 10-15%-a annak, ami a névleges teljesítményhez kellene. 1 kW alatti rendszerek telepítése nem okoz gondot, de nagyobbak már építési engedély kötelesek. Na meg persze a rendszer ára sem kevés és a szélviszonyok mellett a megtérülése igencsak kérdéses egy családi ház esetében.
A következő széltérkép 25 m magasságban mutatja az átlagos szélsebességet (családi házak esetében a  szélturbinák toronymagassága jellemzően 9-12 m)
Ezen felül nem egyenletes a teljesítmény, ami szintén problémát jelent a folyamatos áramfelhasználás szempontjából.

A napelemes rendszereknél is az ár és a hatékonyság nincs igazán arányban egymással. Az előállításukhoz rengeteg szilíciumra van szükség, ami drágává teszi, bár az áruk kb. a felére csökkent az elmúlt 1-2 évben. Hatékonyságuk átlagosan 10-15% és szintén nem egyenletes a teljesítményük.
Egyes területeken még viszonylag jó is lehetne a kihasználhatósága, de nagyon hosszú a megtérülési idő. Bár a napelemek élettartama ma már 20 év felett van, egy komplett rendszer 15-20 év alatt térül meg (inkább az utóbbi) és pl. az invertert is cserélni kell úgy 15 évente.
Mellesleg a nagy naperőművekben sem a napelemes technológiát alkalmazzák, inkább a hővel operálnak.
Napelem a Wikipédián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Napelem

Vízerőművet csak az tud építeni, akinek van saját patak vagy folyó a telkén, ráadásul minél nagyobb esése van, annál jobb. Nem igazán jellemző a háztartások esetében. Nálunk nincs, úgyhogy nem is gondolkozok rajta.

A gázmotorok belső égésű motorok, ennek megfelelően működésük viszonylag zajos és a károsanyag-kibocsátásuk sem a legalacsonyabb. Azért említem meg itt őket, mert velük egy generátort meghajtva elektromos áram termelhető, ugyanakkor a mellékesen keletkező hőt (kb. 60%-a a bevitt energiamennyiségnek) fűtésre vagy vízmelegítésre lehet használni.

A Stirling motor egy külső égésű motor. A működéséhez szükséges hőt elő lehet állítani fosszilis üzemanyagok égetésével is, de esetünkben a "zöldebb" megoldást választva a napenergia segítségével történik. Az új naperőművek is ezt a megoldást alkalmazzák. A motor számára szükséges hőt a napsugarak összegyűjtésével és a motorra való irányításával érik el.
Stirling motor a Wikipédián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Stirling_motor
Meghajtható a tüzelőberendezés hőjével is. Találtam azonban egy megoldást (bár ebben az esetben a hőt nem tudjuk hasznosítani pl. fűtésre):
Szerintem ez a jövő áramfejlesztése (legalábbis napsütéses időben): http://www.thepowerdish.com/

Az üzemanyagcella is egy jó alternatív megoldás, hiszen a károsanyag-kibocsátása nagyon alacsony. Folyamatos és egyenletes áramtermelésre alkalmas. Leggyakrabban hidrogént használnak a működéséhez, de előfordulhat, hogy más szénhidrogén származékokkal (pl. metanol, földgáz, kőolaj) üzemel. A hidrogén előállítása és tárolása elég körülményes folyamat, így alternatíva lehet a földgáz is a lakossági felhasználásban. Végigjárva számos gyártó oldalát, számolgatva a bekerülési és üzemelési költségeket, Magyarországon ilyen lakossági földgáz árak mellett nem éri meg használni.
Üzemanyagcella a Wikipédián: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Czemanyagcella

Talán az energialobbi, talán más van a háttérben, de bármelyiket is választjuk, nem igazán ússzuk meg olcsón. Sőt! Drága mulatság. A szolgáltatóktól való függetlenedés pedig csak úgy lehetséges, ha folyamatos üzemű rendszert tudunk kiépíteni vagy el tudjuk tárolni az energiát. Az energiatárolás mindig többe kerül, mint az előállítása. Ahhoz, hogy a házunk számára szükséges energiát eltároljuk, nem lenne elég egy garázsnyi akkumulátor. Abban az időben pedig, amikor a rendszereink többletenergiát termelnek, a fel nem használt energia kárba veszne, hacsak nem töltjük vissza a szolgáltató hálózatára. Na de erről majd később...

Mi kell egy családi önellátó gazdasághoz?

Na már megint a krisnások oldalán találtam egy érdekes dolgot. Egy előadás vázlatát, ami arról szól, hogy tulajdonképpen mire van szüksége egy családnak és mi kell egy családi önellátó gazdasághoz.

Borban az igazság!

Az évek során egyre kevesebb azok száma, akik saját maguk termelnek bort. Inkább megveszik az olcsó, műanyag palackosat vagy a "minőségit", amit nagyipari módszerekkel állítanak elő. A szőlő sok gondozást igényel, de legalább tudja az ember, hogy mit iszik. Mellesleg a saját bor ajándéknak sem rossz, a rokonság, a barátok bizonyára többre értékelik (feltéve, ha jó), mint a "bolti" palackokat.
Ha pedig van az embernek saját pincéje és szőlője, akkor miért is ne foglalkozna vele?

A Wikipedia a borról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bor

A jó bort szívesen fogyasztja az ember. Régen a falusi emberek minden nap ittak egy keveset (volt aki többet :) ), hogy egészségesek maradjanak. Még az orvosok is elismerik, hogy kis mértékben fogyasztva csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Miért is ne akarnánk egészségesen élni? :)




2012. február 14., kedd

Lehetünk-e teljesen önellátóak?

Valószínűleg IGEN. DE! ez nem megy egyik napról a másikra. Jól meg kell tervezni és sok lemondással is jár. Néha másra is van igénye az embernek, mint amit saját maga meg tud termelni. Azokat a dolgokat pedig csak pénzért tudja megvenni (nem éppen a cserekereskedelem időszakát éljük). Aztán ott a másik fele, hogy akadályokba is ütközünk számos esetben.
Tegyük fel, hogy feladjuk eddigi életünket, elköltözünk falura vagy tanyára és ott belevágunk új életünkbe. Földet művelünk, állatokat tenyésztünk, előállítjuk a villamos energiát, gondoskodunk magunknak téli tüzelőről, stb. Ez rengeteg munkával jár (mintha főállásban csinálnánk), na és persze felelősséggel. Felelősek vagyunk a környezetünkért, ahol kiemelt helyen vannak haszonállataink is. Ha csak saját magunkat látjuk el és nem termelünk többletet, akkor miből fizetjük be pl. az ingatlanadót vagy az egészségbiztosítást, miből vesszük meg az autóba és a gépekbe az üzemanyagot és egyéb hasonló nyalánkságokat? Jó a kérdés. A válasz: termeljünk többet. Na de mennyit? Annyit, hogy mindezt fedezni tudja. Akkor viszont őstermelőnek kell lennünk, de az bizony nem az a mennyiség, amiből mindent fedezni tudunk. Ha kicsit nagyobban csináljuk? Akkor meg vállalkozói igazolvány szükséges. A járulékos dolgokat pedig ismerjük. Lássuk be, hogy mindenképpen szükségünk van pénzre, ha látni is akarunk valamit a világból, nem csak a tanyán élni és 10 km-nél messzebb soha el nem jutni. A gyerekeinket is taníttatni kell ugyebár, mert nembiztos, hogy a tanyán akarják leélni az életüket és a szomszéd gumicsizmás tehenészlányt szeretnék feleségüknek.
Mindent tehát nem tudunk előállítani, amire szükségünk van, bár jelentősen csökkenthetjük ezek számát.
Számomra az a fontos, hogy amit saját magam elő tudok állítani, azért ne kelljen minden hónapban vagy héten pénzt kiadnom. A lehető legnagyobb függetlenséget akarom elérni. Ha csak a család számára szükséges zöldséget és gyümölcsöt tudom megtermelni, akkor azzal is sokkal előbbre vagyok, mint egy átlag család, de ez nekem nem elég. Létbizonytalanság van. Félek. Félek attól, hogy mi lesz, ha nem lesz elég pénzünk a számlákra, a megélhetésre. Most még nincs ezzel gond, de ki tudja? Egyszer fent, egyszer lent. Eljöhet ez az idő és jó, ha felkészülten várjuk. Önellátó akarok lenni! A lehetőségeimhez képest. A meglévő dolgokra kell alapoznom.

A kerítés azért nincs kolbászból!

Sehol nem kolbászból van a kerítés, a húskészítmények árai egyre magasabbak és ha jól megnézi az ember, akkor a súlyuk kb. felét víz teszi ki. (Ha berakod a hűtőbe kicsit hidegebbre, akkor látod, hogy jeges lesz az egész.) Tulajdonképpen mit is vásárolunk meg "felvágottként", "szalámiként"? Lehetne beszélni róla, hogy miből is készülnek. Valószínűleg nem a legszebb húsokból. Ha "normális" terméket szeretnénk vásárolni és nem parizert, akkor igencsak a pénztárcába kell nyúlni, mert 3000 Ft alatt nem igazán kapni kilóját, a jobbak pedig 5-7000 Ft-ba is kerülhetnek.
Egyre kevesebbet veszünk hát ebből is. Évente többször rászánja magát a család a kolbász- és szalámikészítésre. Ha nem tudsz állatot tartani, akkor megbízható forrásból lehet kiváló minőségű, akár háztájiban előállított húst is kapni. Mindezt korrekt árakon. Ha az összes hozzávalót (paprika, bél, fűszerek, stb.) meg kell venni, akkor sem kerül többe 1000-1300 Ft-nál kilója a saját készítésű kolbásznak és szaláminak. Így az ember megint tudja, hogy mi van benne és mit eszik (főleg, ha a paprikát is háztájiból szerzed be vagy saját magad termeled a kiskertedben). És hogy füstölni is kell? Biztosan találsz az ismerőseid között olyant, akinek van még füstölője és nem ez fogja kitenni a költségek nagy részét.
Csináld magad, még ha pénzt is kell érte kiadni, mert sokkal jobban jársz, mint a sok E-t tartalmazó ipari termékeknek! Ráadásul, ha jól van elkészítve, akkor hosszú hónapokig eláll.
Receptet nem írok, mert ahány ház, annyi szokás ugyebár, amúgy meg kis keresgéléssel találsz a neten eleget és úgyis a saját szád íze szerint fogod megcsinálni. :)


2012. február 13., hétfő

Szemléletváltás

Nem jó ez így! Változásra van szükség! Jelenlegi társadalmunkban mindenki függ mástól és mindent a pénz irányít. A kialakult világgazdasági helyzet bizonytalanságot szül. Veszélybe sodorja emberek, családok, nagyobb közösségek megélhetését, jólétét, biztonságát. Mi is az igazi jólét? Ha van nagy házunk? Van drága autónk? Van rengeteg pénzünk és gondolkodás nélkül bármit megvehetünk magunknak? Ez jelenti a jólétet? Vagy talán az, hogy szeretetben, boldogságban élünk egy olyan környezetben, ami nem fejt ki ránk káros hatásokat? Az utóbbira szavazok.
Ha az ember elér egy életszínvonalat, akkor nehezen adja alább. Pedig előbb-utóbb rákényszerül. Hisz tudjátok, egyszer fent, egyszer lent. Mennyivel kiegyensúlyozottabbak lehetnénk, ha nem kellene azzal foglalkoznunk, hogy van-e elég pénzünk arra, hogy befizessük a számlákat, élelmiszert vegyünk magunknak vagy éppen lesz-e pénz a gyógyszereinkre, az orvosi vizsgálatokra vagy az adókra.
Szemléletváltásra van szükség. Át kell értékelni az életünket. Meg kell határoznunk azokat a dolgokat, amik igazán fontosak az életünkben és a többit ki kell zárni belőlük, mert ha nem tesszük meg, akkor rövid életünk során nem lesz lehetőségünk igazán élni.
Mindenkinek adott a lehetőség egy jobb minőségű életre. Ez viszont nem feltétlenül a pénztől függ. Gyerekkoromban, amikor még nem a technika határozta meg életünket, akkor sokkal jobban éltünk. Ha így visszagondolok rá, akkor belátom, hogy igazam van. Bár akkor még a "szocialista diktatúrát" éltük, de nem is volt ennyi gondunk. Rengeteget kirándultunk, minden évben el tudtunk menni nyaralni és mindenünk megvolt, amire abban az időben egy átlag családnak szüksége lehetett. Aztán a rendszerváltásnak nevezett dolog után elkezdték tömni a fejünket mindenféle dologgal és a régi értékek helyére új, hamis értékek kerültek.
Eljött az az idő, amikor újra előkerültek a régi értékek (na nem a retro feeling miatt) és a gondolkodásom új irányt vett. Nem a rövid távú megtérülését tartom szem előtt a gondolataimnak, hanem hosszú távra kell tervezni. (Apropó! A mai helyzetben ki mer hosszú távra tervezni?)
Gondolkodj el azon, hogy most mi az, amit a leggyakrabban csinálsz. Ez a legfontosabb számodra az életben? Mire költesz a legtöbbet? Szükséged van rá egyáltalán? Egészséges életet élsz? Boldog vagy? A legtöbb embernél talán NEM a válasz.
Egy olyan világban, amiben igyekeznek kiölni belőlünk mindent, ami jó, ami igazi, érző emberré tesz, elég nehéz elhinni bármit is. Nehéz elhinni, hogy lehet úgy élni, hogy ne a pénz befolyásolja az életünket, nehéz olyan emberekkel körülvenni magunkat, akik nem érdekből vannak mellettünk, és nehéz megvalósítani az önfenntartást. Sokan hülyének nézik az embert, amikor arról beszél, hogy mennyivel jobb lehet az élete, ha a lehető legtöbb dolgot saját maga termel meg magának, függetlenné válik a pénzéhes, mindenkit kihasználó szolgáltatóktól és hogy nincs szüksége drága autóra, meg játékkonzolra és egyéb javakra, amiket csak pénzért lehet megkapni. A legtöbb ember a jólétet pénzben méri. Na de mi lesz velük akkor, ha a pénzük és a drága autójuk már nem fog semmit sem érni? Amikor nem tudnak megvenni semmit azokon az "értékeken"? A történelemben volt már rá számos példa. Ez bármikor bekövetkezhet.
Jobb felkészülni mindenféle változásra. Még az olyanokra is, amikre az "egyszerű" emberek nem számítanak. Előrelátónak kell lenni és fontos, hogy időben gondoskodjunk a jövőnkről. Az Internet hemzseg a mindenféle jóslatoktól és jövőképtől. Vajon bekövetkezik-e bármelyik is? Nem tudni. Azt viszont igen, hogy volt már néhány változás a világban, amit emberek nem úgy éltek meg, mint ahogy a világsajtóban napvilágot látott.
A legfontosabb ok, hogy más életet éljünk, az mégsem a gazdasági, politikai változások, hanem önmagunk miatt van. Akarjunk jót magunknak. Akarjunk egy egészségesebb, tisztább, jobb életet. Az anyagi függőség okozta stressz kihat a mindennapjainkra. Egyik pillanatról a másikra elveszíthetjük állásunkat, baleset érhet minket vagy súlyos betegség, akkor mit teszünk? Ha kiesnek a bevételeink, miből fizetjük a kiadásainkat? Nehéz dolgok ezek. Gondoljunk a jövőnkre!...

2012. február 11., szombat

Szappan

Egy ideje elfogyott a tusfürdő és szappant vettünk. Hosszú idő után először. És jó! Nem szárítja a bőrünket, sokáig kitart és talán nem is drágább, mint ugyanannyi időre elegendő tusfürdő.
Ugyan nem az önfenntartáshoz tartozik, mert nem saját magunk állítottuk elő, de részét képezi egyre környezettudatosabb gondolkodásunknak, ugyanis bio szappant vettünk.
És ha már az előző postban volt szó a krisnásokról, akkor most is, ugyanis ez a szappan, illetve más szépségipari termékek is erősen kötődnek hozzájuk. A Yamuna Kft. termékéről van szó ugyanis Somogyvámosról.
Az elhatározás megvan. Lehetőleg mindenből át kell térni a környezetkímélő alternatívákra. Már megvettük az első csomag mosódiót és mosószódát is, de a bontott mosószereket nem akarjuk a kukába dobni, mert így is-úgy is szennyez. Elhasználjuk, hogy ne legyen kidobott pénz és a jövőben már csak környezetbarát termékeket használunk.

Íme a gyártó honlapja (nem fizetett reklám! :) ): http://yamuna.hu/

És a szappan:

2012. február 10., péntek

Önellátó települések

Az utóbbi időben nagy port vert fel a médiában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsály község. A 800 lelket számláló falu arról lett híres, hogy teljesen önfenntartóvá vált. Már a rendszerváltás után megkezdték ezt a folyamatot és az évek során elérték, hogy el tudják látni a lakosság igényeit. Már nem csak élelmiszert, hanem sok más terméket is előállítanak, amikből a többletet piacra viszik.

A cikk az Élelmiszer Online-on:

A település honlapja:

Érdemes őket megnézni! Minden falunak ezt a példát kellene követni.

Egy másik önellátó kezdeményezés a krisna tudatú hívők Krisna-völgyében Somogyvámoson az Öko-völgy. Szintén kiemelkedő mintapéldája a környezettudatos gondolkodásnak és az öko önellátásnak.

Az Öko-völgy Alapítvány honlapja: http://okovolgy.hu/
A Krisna-völgy honlapja: http://krisnavolgy.hu/

Bár nem vagyok krisnahívő, de csodálom ezeket az embereket azért, amit tesznek és ahogy élnek... Tanulságos... Ők lehet, hogy jobban tudják, hogy mik az igazi értékek.

Folyékony komposzt és Biokál

Ha már a zöldségtermesztésnél tartunk, véleményem szerint az aquapóniában a halak által kibocsátott szerves anyagok, csak kis hányadát adják a szükséges tápanyagoknak. Hogy ne essünk a "minőségi éhezés" hibájába, szükséges, hogy kultúrnövényeink megkapják a megfelelő tápanyagmennyiséget. A jóléti társadalmakban mindennapos a minőségi éhezés, ugyanis a mesterségesen előállított, műtrágyákkal, vegyszerekkel növelt élelmiszerek nem tartalmazzák a szükséges tápanyagmennyiséget, így mennyiségileg ugyan fogyasztunk annyi ételt, amennyire szükségünk van, de azok minősége korántsem elegendő, így kénytelenek vagyunk gyógyszercégek termékeivel pótolni tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag igényünket.
A biotermesztésben ezt a problémát megfelelő trágyázással kiküszöbölhetjük. A lényeg, hogy minőségi élelmet állítsunk elő magunknak.
A növények két módon szívják fel a számukra szükséges ásványi anyagokat:
  • gyökérzeten és
  • lombozaton keresztül.
A hagyományos talajműveléses gazdálkodásban rendszeresen trágyázzuk a talajt, így a felszívódás gyökérzeten keresztül történik. A trágya bizonyos hányada nem fog hasznosulni (minél sűrűbb a gyökérzet és minél közelebb juttatjuk hozzá a trágyát, annál többet hasznosít a növény).
Az aquapóniás rendszerek esetén a hagyományos trágyázás nem megoldható, így szükséges a levéltrágyázás (ez hagyományos művelési mód esetén is ajánlott). Előnye, hogy a folyékony levéltrágya permetezéssel a lombozatra vihető fel, így túlnyomó része közvetlenül a növényre kerül. A lombozaton keresztül nagyon hatékonyan szívódik fel.

Lombtrágyázásra használhatunk akár saját előállítású folyékony komposztot vagy valamilyen gyártó által előállított lombtrágyát is.

A komposzt előállítása nem túl bonyolult folyamat. Erről bővebb információkat a következő helyen találunk:


Kertünkben előszeretettel használjuk a Natur Biokal termékeket, melyek tudományos kísérletekben bizonyították hatékonyságukat. Minden növénytípushoz ajánlott a gyártó által előírt koncentrációt alkalmazni a hatékonyság érdekében. A gyártó oldala elérhető itt: http://naturbiokal.hu/


Több éves tapasztalatok alapján nyugodtan kijelenthetem, hogy a zöldségeink és gyümölcseink szebbek, nagyobbak, finomabbak és ellenállóbbak.

2012. február 9., csütörtök

Aquapónia

Aquapónia. Január elején találkoztam a témával, amikor is egy cikket láttam az egyik internetes híroldalon, hogy egy debreceni illetőségű fiatalember, nevezzük nevén: Péter, egy aquapóniás, passzív üvegházas rendszert épített ki, hogy ellássa kis családját friss zöldséggel és hallal.
Az aquapónia főleg olyan helyekre lett kitalálva, ahol nincs megfelelő termőtalaj. A passzív üvegház pedig jól működő megoldás, hogy a termési időszakot meghosszabbítsuk különösebb extra energiaráfordítás nélkül.

Péter megoldása itt található: http://www.aquaponics.hu
A Facebook-on pedig itt: http://www.facebook.com/aquaponics.hu

Az index.hu által készített videó pedig itt:


Itt pedig egy másik videó, hogy hogyan lehet IBC tartályból egyszerűen aquapóniás rendszert készíteni:


És a komplett dokumentáció itt:
http://www.backyardaquaponics.com/Travis/IBCofAquaponics1.pdf

További hasznos aquapóniás oldalak:
http://aquaponics.com/
http://www.friendlyaquaponics.com/
http://www.aquaponics.com.au/
http://www.backyardaquaponics.com/

A passzív szolár üvegház pedig nagyon jó keretet ad az egésznek, hiszen ha jól van megépítve (minden a megfelelő szigetelésen múlik), akkor átvészelhető vele a tél is, így a kora tavaszi, és a késő őszi növényeket akár egész télen át termelhetjük.

Egy jó alapot képező elképzelés: http://www.passivesolargreenhouse.com/
Egy másik jól működő, ami a Himalája vidékén készült: http://solargreenhouse.org/
Komplett dokumentáció pedig innen tölthető le:
http://solargreenhouse.org/documentation.html

Ezen információk alapján szinte bárki képes lehet megvalósítani egy ilyen projektet. Nincs benne semmi ördöngösség, csak némi tőke szükséges hozzá. A költségek csökkenthetők bontott anyagok újrafelhasználásával, maradék anyagokkal, illetve saját, kétkezi munkával. Persze itt is érdemes a megtérülést kiszámolni, bár többek szerint nem az a fontos, hanem, hogy sajátot és egészségeset eszik a család...

Ennek a post-nak az apropóját az adja, hogy már egy ideje gondolkodok üvegház építésén és ez most egyenlőre elméleti síkon hatalmas lökést adott ahhoz, hogy elkezdjem tervezgetni. Már csak a lehető legoptimálisabb megoldást kell megtalálni. Olcsó is legyen és jó is együtt... :)

Fűtés

Az eddigi enyhe tél után úgy néz ki, hogy igencsak megugrik a fűtési költség. Örültünk neki, hogy mennyit spórolunk, így nem kell az idén annyi pénzt kiadni, mint a korábbi években, de most azt hiszem, hogy amit megspóroltunk, az elmegy ezekben a napokban.
A rezsi nagy részét a fűtés költsége teszi ki. Jelenleg gázzal és fával is fűtünk. Okosan, ügyesen megtartottuk a vegyes kazánt is arra az esetre, ha netán a gáz ára az egekbe repül vagy gázszünet lesz. Idén nem vettünk fát, mert az sem volt olcsó, csak amit saját magunk vágtunk ki, azt hasznosítjuk újra.
Az ablakok cseréjével érezhetően kevesebbet kell fűteni (több, mint 30 éves házról van szó). A régi fa ablakok keretei is a kazánban végzik szép lassan. Újrahasznosítás! :) Legalább ezzel is spórolunk egy keveset. Jó annak, akinek van saját erdője! Nem kell az egyre rosszabb minőségű gázzal fűtenie.
Elérkezettnek látom az időt, hogy valami alternatív megoldást találjak. Sajnos a házból passzív házat nem tudunk csinálni így utólag, a meglévő fűtési rendszer teljes cseréje pedig szinte lehetetlen, annak ellenére, hogy folyamatosan fejlesztjük. Szóba került a sörkollektoros megoldás is, de azzal csak három, max. 3 helyiséget tudok napközben fűteni, ha egyáltalán süt a nap. A ház nagy részének pedig így is-úgy is szükséges lenne a központi fűtés. Mivel kelet-nyugati irányú a tető tájolása, így nem tudok felrakni napkollektort sem, a déli fal pedig nem akkora méretű, hogy oda el lehessen helyezni egy akkora rendszert, ami ellátná a házat. Ezen felül ha gyári, folyadékos megoldásban gondolkodok, akkor elég hosszú a megtérülési ideje.
A villanyfűtés akkor jöhetne szóba, ha elő tudnám állítani a szükséges energiamennyiséget, de ez napelemekkel szintén akkora összegbe kerülne, aminek a megtérülési ideje túlmutatna a rendszer élettartamán. Szélenergiában pedig nem gondolkozhatok, mert az állandó szélerősség alacsony.
Biogáz előállítása szintén problematikus, mert csekély mennyiséget tudnék előállítani belőle, ha pedig meg kell venni az alapanyagot hozzá, az már drágává teszi. Mellesleg a gázkazánba tisztítatlanul nem vezethetem be a biogázt sem, a tisztítása pedig egy viszonylag költségesebb folyamat.
Hőszivattyú is szóba jöhetne, csak kutas megoldásban gondolkodhatok (ezek rendelkezésre állnak). Azért ez sem problémamentes, mert elég sok vizet kellene egyik kútból a másikba mozgatnom és az aszályos időszaknak köszönhetően nem biztos, hogy lenne akkora vízhozam, amekkorára szükség van. De ez csak az egyik gond. A másik, hogy a hőszivattyúnak - főleg amekkora teljesítményűre szükségünk van - nagy az áramfelvétele.
Na akkor most mit tegyek? Jó lenne megoldást találnom, mert a havi átlag gázszámla már 30.000,- Ft felett van.
Még egy dolog eszembe jutott: tömegkazán. Akkora helyem meg nincs, ahova elférne. :(

Egy több, mint harminc éve épült, ma már korszerűtlennek tekintett házat gazdaságossá tenni nem kis kihívás. Ha új házat építenénk, akkor nem is lenne kérdéses a fűtés megoldása, természetesen tömegkályhával (ha dombházban gondolkodok).

2012. február 3., péntek

Megérkezett a hó

Ma reggelre megérkezett a beígért hó. A környékünkön már 10 cm esett, lehet lapátolni. Elég nagy szárazság volt a télen, úgyhogy a havat is hasznosítjuk. A nem kívánt helyről a virágágyásokra és a fák tövébe deponálom. Ha olvad, legalább oda szivárogjon, ahova kell...

2012. február 1., szerda

Egészséges gyümölcs

Nincs is jobb, mint amikor az ember kimegy a kertjébe, leszakít egy gyönyörű, érett gyümölcsöt és élvezi minden pillanatát. Összehasonlíthatatlanul más, mint amit a "csíkosboltban" lehet kapni. Van íze, illata, és nem utolsó sorban, ha nem használtunk vegyszereket, akkor még bio is. Egészségesebb, minőségibb. Nem kell nagy terület, hogy legyen néhány gyümölcsfánk, ami elegendő termést ad. Amit nem eszünk meg, abból pedig lehet lekvár, kompót vagy akár pálinka is. ;)

Hibátlan, egészséges barackok - saját termés

Agymenés

Már hónapok óta jár az agyam az önfenntartó életmódon. Lehet, hogy túl sokat akarok egyszerre, de ez viszi előbbre az embert. Rengeteg lehetőséget megvizsgáltam már és számolok. Fontos, hogy tervezzük a megtérülést is, mert az önfenntartásnak az egészséges életmód és a függetlenség mellett nem elhanyagolható célja a költséghatékonyság.

Egy álom: FÖLDHÁZ

Az egyik álom: földház, függetlenül a közműszolgáltatóktól, megújuló energiaforrásokkal és újrahasznosítással.


A földház a természetközeli, környezetkímélő életmód helyszíne. Ha jól van megépítve, akkor alacsony fenntartási költségeivel jó alapot képezhet az önfenntartáshoz. Hamarosan bővebben kitérek erre a témára. ;)

Boldog gyerekkor

A 70-es évek második felében születtem, falun nevelkedtem. Volt kertünk, szőlőnk, szántóföldek, gyümölcsösök, háziállatok. Nem emlékszem, hogy túl sűrűn kellett volna venni a boltban zöldséget, gyümölcsöt, húsokat. Megtermeltünk szinte mindent, amire szükségünk volt. A szüleimnek munka mellett is volt idejük a kertre. Amit a háztáji termeléssel megspóroltunk, azt a pénzt másra lehetett költeni, így nem okozott gondot, hogy hétvégenként kiránduljunk vagy "átugorjunk" 50 km-re egy fagyira, mert éppen ott volt az egyik legjobb.
A családoknak - főleg falun - adott volt szinte minden az önellátáshoz.
Milyen jók is voltak a szüretek vagy a disznóvágások. Megvolt a maguk hangulata. Együtt volt a család, a rokonság. A mai gyerekek már nem is tudják, hogy miről van szó.
A rendszerváltás után szép lassan megváltozott ez a fajta életmód. Belehajtották az embereket a munkába, a pénz hajszolásába, hiszen pénzért minden megvehető. Elérkezett az az idő, amikor már a falusiak sem művelik a földjeiket, nem tartanak állatokat, hiszen ellehetetlenítették őket. Nem éri meg (biztos, hogy nem?) növényeket termelni, mert rossz minőségűek a kiskereskedelemben kapható vetőmagok és gyenge lesz a termés, drágák az állatok, a tápszerek, a permetszerek. Biogazdálkodásra manapság csak nagyon kevesen gondolnak, pedig ebben van a jövő. (Azért örömteli, hogy néhol próbálkoznak vele.)
A háztáji kertművelés és állattenyésztés csak egy kis része az önfenntartó életmódnak, talán az első lépés a függetlenség felé. A második és talán nagyobb dolog, ha az ember meg tudja oldani, hogy független legyen a közműszolgáltatóktól. Saját vízrendszer, szennyvíztisztító, alternatív villamos- és fűtési energia előállítás. Ez mind elérhető, persze nem mindegy, hogy mennyiért.
Nem véletlenül kezdtem el foglalkozni a témával. Már rég nem úgy élünk, mint "4 éve". Szeretnénk saját magunk minőségit előállítani a saját javunkra, egy jobb életet szeretnénk és a gyerekeinknek boldog gyerekkort. Néha-néha lehet hallani híreket önfenntartó faluról, aquapóniás passzív üvegházról, alternatív energiákról. Mindez egyszer-egyszer kipotyog a politikusok szájából is, de hogy valóban komolyan gondolják-e, az még kérdés.
Terveink között szerepelnek ilyenek, mint üvegház építés, szennyvízkezelés és újrahasznosítás, alternatív fűtés és melegvízellátás, valamint villamos energia előállítása. Egyik napról a másikra nem fog menni, az biztos. Bár egyszerű lenne mindent megvenni, de nem ez a cél, hanem amit lehet, azt újrahasznosítás módján, saját erőből megvalósítani. Az ezzel kapcsolatos gondolataimat próbálom meg papírra (virtuálisan) vetni. Remélem, hogy tudok valami hasznosat nyújtani...